Az a szervezet megköveteli a magáét.
Már az államszervezetre gondolok, természetesen. A Magáét követeli. Érthető. Apró, vánnyadt testét táplálni kell, nehogy elsatnyuljon végképp. Ezért tehát mondom, mit szükséges tenni. Első a folyékony kenyér. Adót kell fizetni, sokat. Ám szomjúhozzák még a pénzt a szikkadt szervek, kell nekik egy nagy fröccs is, ezért TB-járulékot is kell fizetni, azt is sokat. Abból tartják fenn az egészségügyet, tetszik tudni. Igen, az ingyeneset, azt. Erre igyunk! Tömény. Ezen felül vizitdíjat is kell fizetni persze. Azt azért kevesebbet, inkább csak az íze kedvéért, de akkor célzottan. Célzóvizit. Szabad lesz egy kupicával? Tessék csak, tessék! Orvosság ez.
Na és fizetni ki fog, köcsög? Pízt a pultra!
Ne értsenek félre bennünket, mi Önökért vagyunk. De tessék megérteni, hogy nincs ingyen semmi. Értik? Semmi. Amit be tetszett fizetni egy életen át, drága Erzsi néni, az nem pénz volt. Még hogy SZTK, röhögnöm kell. Te pedig Imrém, beláthatod, hogy amit a vállalkozásod után fizettél eddig, az sem pénz. Járulék. Vágod? And you, my dear friend ott a multinál, amit utánad fizetnek, az a havi soktízezer, no, hát az sem pénz. Levonás. Magyarán meg se kaptad, hát hogy fizethetted volna be? Elég logikus.
Papra morgó vagyok, de ritkán öntök tiszta vizet a pohárba. Borban az igazság. Izomtiborban. Vagy inkább egy kis sert parancsol? Milyen sert lesz szabad? Eschert? Ám legyen. Rajzolok Önnek habzó társadalmat, nagy kor-show-val, mint ő. Csak a kezemet figyelje, mert csalok!
Kezdetben vala az állam. Az állam pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és a Pénz lelke lebeg vala a vizek felett. És mondá az állam: legyen adózás – és lőn adózás. És látá az állam, hogy jó – de nem eléggé. Ezért elválasztá az állam az adózást a pénztől, és nevezé az állam az adókat befizetésnek, a pénzt pedig Pénznek nevezé. És mondá az állam: legyen társadalombiztosítás – és lőn társadalombiztosítás. És nevezé az állam a tébét járuléknak, a pénzt pedig Pénznek nevezé. És mondá az állam: Gyűljön egybe az ég alatt való pénz egy helyre, hogy tessék meg az ingyenélő. És úgy lőn. És nevezé az állam az egybegyűlt pénzt összegnek, a még mindig másoknál lévő pénzt pedig Pénznek nevezé. És látá az állam, hogy jó. Azután mondá az állam: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn. És mondá az állam: Imé néktek hagyok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az maradjon néktek eledelül. De virítsd a lóvét! Eddig nem adtál semmit cserébe. Ide a pénzt! Ezzel a maradékot is elvevé. És látá az állam, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.
Tudom, hogy issza a szavaimat, de most csitt. Hallgasson! Magának nem jár semmi, a pofáján kívül. Maga adós. Fizessen. Amit eddig adott, nem pénz. A pénzt adja ide most már. Majd kitalálok neki valami jogcímet és elnevezést utólag. Egyelőre – csak így egymás közt – nevezhetjük pénznek is. Átmenetileg. Tök mindegy, csak adja ide. Ha nincs pénze, akkor meg dolgozzon! Ingyenélő. Aztán arra vigyázzon ám, lelkecském, hogy bele ne betegedjék. Csak meg ne ártson! Mert tudja, drága, az egészségügy pénzbe kerül. Az pedig féltett kincs. Ki tudhatná ezt jobban nálam, a gondoskodó államnál. Nem akarom, hogy felkopjon. A magáé kopjon fel, maga pedig le. Wegtreten! Jesz, sör!
Pénzt vagy életet!
2007. április 26.
tirpak-admin
Hot&Tóta A. Lajos: Kedves Egészségükre!
Bejegyezte:
tirpak-admin
dátum:
15:45
0
megjegyzés
Címkék: államháztartás, co-payment, hányok, ingyenebéd, létezés, progresszív, úttalálás
2007. január 29.
tirpak-admin
Prosztó M. Beléndek: Államháztartásról gyerekeknek
Na, itt az ideje, hogy újabb szelet sötétséget számoljunk fel a kádárista maradék agyakban.
Az államháztartásról van szó, ja. Mer' az nem annyi, hogy adózunk, vagy tartjuk a markunkat, kiki a maga kénye-kedve szerint, bár utóbbi nem tudom minek él, mert a liberális piacgazdaság nem árazza ám be a gyerekgyárosokat, de nem ám. Menni, vagy meghalni, ahogy az idegenlégióban mondják, vagy a gazdaság nyelvén, hozzáadott értéket termelni, vagy kussolni.
Tehát, pöcsök:
GDP= GNP + R
Ahol 'R' a 'remittance abroad', avagy a folyó fizetési mérleg azon tételei, amelyek nem áruk, vagy szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódnak, például, mint amikor a karvalykapitalista hazautalja a profitot, tessenek ehhez hozzászokni, turulmagyarkodás helyett. Az ilyeneket én mondjuk tarkón lövetném gumidunccsal, mint ahogy minden magára adó féldiktatorikus centralizált demokráciában tennék.
GDP = C + I + (X-M), ahol 'C' a fogyasztásotok, 'I'-hez semmi közötök, mert az a beruházás, léhűtők. Azt később vesszük át, úgysem vágjátok. '(X-M)' a külkereskedelmi egyenleg.
Pontosabban:
Y(d)=Y+TR-T-R= C + I + (G+TR-T) + (X-M+R)
S=Y(d)-C
S-I= (G+TR-T) + (X-M-R)
'G': államháztartás áru és szolgáltatás vásárlásai (itt épül az autópályátok, vazzeg)
'TR': a sok léhűtő gyerekgyáros, meg debil nyugdíjas transzferei
'T': adó
Ebből a hülye is látja, hogy ha '(X-M-R)'-hez nem nyúlhatok, akkor adott időpontban háromféleképpen lehet az egyenlegen javítani: csökkentem az állami szektor bérkiáramlását, beruházásait és a nyugdíj transzfereket,vagy növelem az adókat.
Egyszerű, mint az egyszeregy és belefér néhány képletbe.
Tudja ezt mindenki a piacon, nemhiába erős most a forint, felismerik, hogy a kormányzat is felismeri, akármekkor barmok, már muszáj felismerniük, azért tegyük hozzá, hogy Orbán nem tudja, nem akarja felismerni, na, ezért nem nyújt alternatívát.
Adócsökkentés, mi? Sötét idióta.
Lássátok be, hogy ez ilyen egyszerű. Eddig kicsit több ment 'G'-re és 'TR'-re, most visszaveszünk belőlük és megnöveljük 'T'-t. Minden felelős államférfi így cselekedne, méghogy gazdaságélénkítés, lárifári. Keynes óta ekkora baromságot nem hallottam.
De ez a szokásos magyar populista semmitmondás. Hagyjuk is. Népnemzeti lózung, és ilyenkor örülök, hogy van egy Gyurcsány, aki akármekkora fos is, de meglépi. Ez a magyar demokrácia problémája jelenleg.
Aztán még a 'kamatok - megtakarítások - beruházások' háromszögön is lehetne ugrabugrálni egy kicsit, de minek, hát elvárom én tőletek, hogy belássátok a pénz keresleti-kínálati összefüggéseit? Tessék azt meghagyni az okos kapitalistáknak, én sem pofázok bele, amikor 'leütésszám*fee + royalty/3M EURLIBOR ráta' képlettel kiszámítják a havimat, megjegyzem nem sok, de több, mint amit ti 'Jedermann'-ok úgy általában hazavisztek, mondjuk a különbség zongorázható is köztünk.
Bejegyezte:
tirpak-admin
dátum:
05:41
0
megjegyzés
Címkék: államháztartás, beruházások, egyenletek, fospumpa, Jedermann, Orbán
Höndör B Margit: Összegyűjtött írások magamról I-III