Csicsika megvolt és ahogy megébredtem és kitakarítottam a hülyéket a blogomból, hirtelen látom ám, hogy egy bazi nagy felhő kúszik Köztársaságunk kéklő egére. Az ember egy kicsit nem figyel és már korlátozni is akarják a szólásszabadságomat. Bocs. A szólásszabadságunkat. Ez aztán egyből kiverte az álmot a szememből és nyomban fellobbiztam magam az Index főoldalra.
Nyomom tehát.
Zsidózni csak a hülye zsidózik. Ezen felül mondjuk a retardált konzervatívok zsidózhatnak, de velük ki törődik ugye, az egy alacsonyabb rendű létforma. Civilizált polgári-szuverén-urbánus elit legfeljebb cigányozik, de azt is csak módjával. Olyan ez, mint a köpködés. Kurva jól esik, de a széplelkek kiakadnak rajta. Mértékletesen elitek, csak módjával cigányozzatok, nehogy megártson.
Na most nehogy má' néhány hülye miatt megjelenjen a gondolatrendőrség! Képzeljétek csak el, mit sem sejtve ültök a fürdőkádban és a Hegedűs a háztetőn című musical méltán népszerű betétdalát artikuláljátok, erre rajtatok üt a jard: maga itt zsidózik? Bárkivel megtörténhet, senki sem lesz biztonságban.
Vagy mondjuk igazi elitszórakozásként egyszerre egy tucat nicken nyomjátok a fórumon a legordasabb nácidumát - a Mester tudja csak igazán, milyen jó az - hogy aztán másik tucatnyi nicken a közállapotok szörnyű voltán sápítozzatok, erre megjelenik egy ünneprontó és beperel. Nehogy már azt a kevés örömöt is elvegyék!
Mondjuk nekem más szempontjaim is vannak.
Hihetetlen, hogy mennyi sok arc nyomul már a médiában, tévécsatornák tucatjai, portálok ezrei, ráadásul újabban még a bloggerek is, hogy lesz így a sztárolás meg a véleményformálás? Néhány újságírót ideje lenne kirúgni már, akkora a tülekedés.
A tülekedésből pedig ki kell tűnni. Akárhogy.
Hogy a faszba tűnjek ki, ha nem értek semmihez, de nem is lehet majd bebaszni valami nagyot a média békalencsés tavacskájába, hogy a loccsanásra meg a nyakukba ömlő trutyira az emberek felfigyeljenek? Újságírói munkát végezni nem fogok, mi vagyok én, hülye médiaszakos bölcsész? Hát nem.
Egyszerűen muszáj, hogy ha az kell, kitehessek egy kis önkényuralmi jelképet, vagy
bedobhassak egy gumicsontot.
Mert ha ezt nem csinálhatnám, melyik hülyemagyar olvasna engem?
Úgyhogy hamar, álljunk ki gyorsan a szólásszabadság mellett. Amúgy is ideje lenne valami szép dolog mellett kiállni, csak a változatosság kedvéért. Még ha önérdekből is.
2007. szeptember 13.
Kovátsch Gamma Bertalan
Szent Szólásszabadság
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
11:57
4
megjegyzés
Címkék: cigányozás, gumicsont, újságíró, zsidózás
2007. február 19.
tirpak-admin
Kovátsch Gamma Bertalan: Minek a blogra szerkesztő
Néha azt hiszem, hogy a magyar újságírás egy abszurd vicc, na nem az egész, csak a fospumpa része. Itt van például az én Árpi barátom, a maga kissé tapló-szervilis, mégis szeretnivaló stílusával. Mármint talán van aki szereti, én legszívesebben egy bokorhoz futnék a Bakáts téren.
Mit is ír Árpi droid, akivel életemben egyszer ültem közös asztalnál, mégis elég volt egy életre szóló antipátiához. A National City Lines skandallumról értekezik a maga borgőzös, kicsit középkorias, ámde szeretni való stílusában, és természetesen kizárólag a Wikipédiát használja forrásként. Nagy bátran azt írja az elektronikus újságírás fenegyereke, hogy a General Motorst ebben az öszeesküvésben bűnösnek találta az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága.
Milyen szerencse, hogy egy blognak nincs szerkesztője. Mert ha lenne, az bizony úgy baszta volna vissza ezt az irományt, hogy csak úgy reccsen a bloggép. Mert mit ír a Wikipédia. "The charges, in summary, were conspiracy to acquire control of a number of transit companies, forming a transportation monopoly (all defendants were acquitted on this charge), and conspiring to monopolize sales of buses and supplies to companies owned by National City Lines (General Motors alone was convicted on this charge)." Vagyis az összes alperest felmentették a villamoscégek megvásárlásának összeesküvése alól és egyedül a General Motorst ítélték el, mert monopóliumra törekedett a National City Lines buszbeszerzéseinek kapcsán.
Ha lenne egy blognak szerkesztője. Mert így szerencsére Árpinak nem kell azt hallania, hogy ne bötűzgessen olyan nyelven, amelyen nem tud és senki nem bassza ki az írását a nagy ótvaros pöcegödörbe.
Még szép.
Höndör B Margit: Összegyűjtött írások magamról I-III