A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tőzsdecápa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tőzsdecápa. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. november 6.

Prosztó M. Beléndek
Prosztó leveti az inkognitóját

2008. március 27.

Prosztó M. Beléndek
Shortold meg!

Most rábasztatok. Mert megint fejtágítás jön.

A short pozíció egy aktíva értékesítése, azzal a feltételezéssel, hogy az eszköz értéke várhatóan csökkenni fog.


Ha a szoci megshortolja az MSZP-t, márpedig ezt fogja tenni, mert ez a Besser Magyarland felemelkedésének záloga, akkor azt csinálja, hogy határidőre eladja a Magyar Szocialista Párt NyRt. részvényeit, lejáratkor megveszi hitelre (ugye, milyen életszagú?) spoton. Ha bejött a számítása, olcsóbb a lejáratkori spot árfolyamon, mint a határidős (per pill ez elég reális egy MSZP részvénynél, kérdés, hogy beárazta-e az esést korábban a határidős demokrácia piac), eladja a kontraktus szerint, visszafizeti a hitelt és nyereséget realizál.


Másik lehetősége, hogy eladási opciót vesz, azaz annak a jogát, hogy határidőre eladhatja az MSZP NyRt részvényét (long put).









A részvény opció nyereségfüggvényén látszik, hogy minél kisebb a részvény árfolyam (share price) T időpontban, annál többet nyertünk, bár nyereségünknek kompenzálnia kell az x tengely és a függvény minimuma közti távolságot, azaz az opciós díjat (option premium).

Viszont, veszteségünk nem lehet több, míg az opciós díj összege, míg sima határidős eladásnál a függvény egy negatív meredekségű lineáris függvény, azaz a veszteségem korlátlan.

Nem egyszerű az MSZP szavazók élete.

Helyes stratégia lehet egy call opció kiírása is (short call), azonban erről és az összetett, több opciós demokrácia részvényes stratégiákról később szólunk (de azt már Gizike fogja prezentálni).

Elvégre, aki leragad a plain vanilla-knál, az még bőven proli.

Most, hogy új távlatok nyíltak meg előttünk a Demokrácia Tőzsdén (gondoljon bele, és borzongjon a kedves Olvasó: azokat az eseményeket, amelyek a demokrácia részvények árfolyamát befolyásolnák, részben mi magunk alakítanánk), felszólítom Bertalant, hogy dolgozza ki a részvények elsődleges kibocsátásának és jegyezhetőségének szabályait és nevezze meg az 'A' kategóriás demokrácia részvényeket!


És ne felejtsük el, kedves Olvasó, tökéletes piacon nincs arbitrázs lehetőség! (wink-wink)

De, aki hülye, meg nem vágja a Demokrácia Tőzsdét, az nem elit, ergo kapja be a fospumpát és húzzon el valami kibaszott gályára.


Isten vagy, Mester!


(Ui: Mekkora a jegyzett tőkéje egy Pártnak? Just to be sure, nehogymár ugyanannyi részvényt bocsásson ki a Lábszagú Prolik Pártja, mint a Hülyék Pártja vagy az Ondolált Nyálasok Pártja. Bertalan, még egyeztetnem kell az Úrral, de kezdje meg a lobbi tevékenységet a Hardcore Versenytudatos Vallás- Kisebbség és Fospumpa Ellenes Liga bluechippé válása érdekében. )

(Ui: Poll: Másnak is spontán merevedése van attól a szótól, hogy tőzsde?)

2008. március 22.

Kovátsch Gamma Bertalan
Tőzsdecápa

Ezek olyan, mint a gyerekek. Esküszöm.

Még csak gyerekek se. Mert egy gyereket el lehet küldeni a sarki boltba pogácsáért, míg ezeket nem lehet elküldeni a sarki bankfiókba részvényért.

Kitaláltátok. A hülyemagyarokról beszélek.

Ilyen bunkókkal hogy lehet kapitalizmust építeni? Hát az alapfogalmakkal sincsenek tisztában mint hossz vagy bessz. Azt tudják hogy neppertől nem veszünk hamisdollárt, mert azért faszt kapunk, nem pogácsát, de itt nagyjából vége is a tudásuknak.

Akkor már inkább a tanuljunk a neppertől.

Elitek, a hülyemagyarok népnevelése elitfelelősség! Addig is, amíg a hülyemagyarok a bevételek és kiadások fogalmával bírkóznak (lásd: hiány), az élet nem állhat meg. Helyettük az eliteknek kell tőzsdézniük, hogy jó példával elől járjanak. Vegyük például a Mestert. Ő már gimnazistaként is veszített befektetéseken és a buktára ma is változatlanul képes!

Ezzel szemben a hülyemagyarok azt se tudják, mi az a stop, chart vagy short. Rájuk pénzt bízni - dőreség. Veszíteni helyettük az elit is tud. Országos szimuláció kell, hogy a prolikat kiszűrjük. Aki ezen a teszten átmegy, az veszítheti el az ország vagyonát.

Jól hallottátok, ez egy újabb lehetőség, amivel felelősség is jár! Hallani akarom az elitektől, hogy felnőttek ehhez a kihíváshoz, hogy mindegyikőtök aktívan veszít a tőzsdén! Aki nem képes megosztani tőzsdekalandjainak történetét, azt kizárom az elitklubból! Úgyhogy nyomás, lehet kommentelni gyorsan, ki mennyit veszített.

Hogy mi van, ha valaki nyer? Az tőzsdecápa és extraadót fizet.

2008. február 22.

Kovátsch Gamma Bertalan
Kísértetkastély

Adót fizetni jó. Adót fizetni azért jó, mert ha kifizetjük a sok adót, akkor lesz egy remek kis államunk. Egy állam jó dolog, ha kell, beveri a pampogók száját, ha kell, lekapcsolja a terroristákat. Egy jó állam annyira értékes, hogy lehet szarni az alkotmányra is, mert hát hiszen az alkotmány van az államért és nem fordítva.

És van jó dolog ingyen, netán olcsón?

Ugye, hogy nincsen. Ami jó, az drága is, ami drága, az meg jó. Így aztán nem is kérdés, mit kell tenni, hogy a terroristákat fürgébben ráncigálják el a közigazgatás kísértetkastélyába, a tévedésből elhurcolt terroristákat, mint Tomcat haveromat pedig gyorsabban ki tudjam imádkozni onnan.

Na, kitaláljátok-e. Rávezetésként emitt egy filmecske.




Könnyű a válasz. Több pénz kell. Az olcsó, szolgáltató államhoz is több pénz kell. Kezdetben. Aztán majd lesz olcsóbb is. Egyszer. Majd.

Na persze nem nekünk kell beadni a pénzt, elitek. Majd beadják a tőzsdecápák.

2008. február 13.

Kovátsch Gamma Bertalan
Barátmese

Eljött a Mesék Ideje, amint ezt már annyiszor ismételtem. Nem baj, az ismétlés a bevésés egyik legjobb eszköze, tudja ezt minden reklámszakember és vezérblogger. Amíg az elitnövendék a mesét hallgatja, szemecskéje lecsukódik, gondolatai elkalandoznak, módosult tudatállapotba kerül és eszébe se jut, hogy a Tanulsággal vitatkozzon, az mintegy hipnotikus módon az agyacskájába röppen. És így a jó. Minek az Igazsággal vitatkozni, azt befogadni kell!

Barátmese következik.

Elment 10 jóbarát a kocsmába. Először csak 10 korsó sört akartak inni, de aztán valahogy féktelen eszem-iszomba csapott át a dolog.



Ettek pogácsát, egy egész gyárnyit. Közben kattingattak szorgosan. Egy-két jóbarát még az asztal alatt is kutatott.

Egy szó, mint száz, nem 10 korsó sör volt az asztalon, hanem egy egész hihetetlen méretű hegy. Bizony, meg kell mondani, egyik-másik barátban felködlött, hogy egyszerűen lelép és otthagyja a cehhet.

Ráérzett erre a barátok legigazságosabbja és szót kért. Barátaim - mondta dörgő hangon. Kicsit kirúgtunk a hámból. De sebaj, van köztünk három tőzsdecápa. Úgy igazságos, hogy ők fizessenek. Ki szavaz arra, hogy így legyen?

Demokratikusan megszavazták az igazságos barát javaslatát 7 igen-3 nem arányban és mindenki emelt fővel hagyhatta el a helyszínt, a döntő többség ráadásul igen jó hangulatban.

Kár, hogy azóta nem söröznek együtt. A három tőzsdecápa elköltözött, a maradék hét meg valamiért nem akar söröző közelébe se menni, akárhogy is győzködi őket a legigazságosabb. Valamit morognak az orruk alatt, valami olyasmit, hogy ismerik ők a többieket, őket nem fogja leszavazni senki.

Megmagyarázni a morgást nem tudja senki, azt meg különösen nem érti senki se, hova lett a jókedv a 10 jóbarátból, amikor olyan féktelenül mulattak még nem is régen.