Kovátsch Gamma Bertalan Állásfoglalás

Fogjatok le, bazdmeg, szóltak a haverok, hogy a búzablogon álmodik a nyomor! Ezek a szerencsétlenek azt hiszik, hogy azért, mert most látszólag a Fospumpának áll a zászló, nekem vagy bármely elitnek, sőt akár alelitnek kétségbe kellene esnem, rohangálnom, helyezkednem, aggódnom vagy ilyesmi.

Jobber majmok, fanatikusok, agyatlanok, fospumpisták és most itt más nem jut az eszembe.

Azt hiszitek, hogy nekem változnom kell? Hogy fel kell adjam az elveimet? Szerencsétlen kis nyálkaférgek, az én elveim szilárdak és változatlanok a Delfin csoport óta az ovis időkből. Én a kapitalizmusban hiszek. A kapitalizmusnak abban a változatában, ahol hegyekben áll a gazdagság és csak el kell venni belőle. Álmom egy olyan Magyarland, ahol el lehet venni a bőségszarúból. Na nem mindenkinek. Elég, ha nekem lehet.

Ott áll a pénz halomban, csak el kell venni belőle. Amit lehet, ha a nagyok engedik. Az erősek. Szilárd elvem, hogy velük én mindig jóban vagyok. Tökéletesen megbízható vagyok, senkit sem csapok be. Csak amikor gyengül az illető, akkor új támogató után nézek, aki tovább segíti, hogy szilárd elveimre nevelhessem a hülyemagyarokat. Azt hiszitek, a hülyék pártjában nem találom meg az én erősemet?

Kurva nagyot tévedtek. Már meg is találtam.

Most akkor röhögök egy kicsit, milyen viccesen hörögtök ott lenn a mocsárban, szánalmas kis websenkik.

Szolgálati közlemény: a következő post az ezredik, fenntartva Gizikének vagy Prosztónak.