Na, most aztán kurvára tele vagyok. Lassan oda lesz az imázsom. Lassan nem marad semmi.
Mire fog emlékezni az utókor, egy szar DVDre?
Meg kell hogy mondjam, nyúlják a stílusom. Nyúlják az arculatot. Mi lesz így?!
Jönnek a tökorrú kiscsákók, akik korábban fasorban sem voltak, most meg arról dumálnak mi a menő. Mondjuk, ez engem szuverén véleményformálót még nem érdekelne alapból. Mindenkinek kell játék. Még a tökorrúaknak is.
Nade bakker, nyúlják az imázst! Nem elég, hogy a laza szöveg és a "vitriolos" hangvétel után itt van: nincs isten.
Hát baszd meg, kérlek alásan, de ez az én szövegem! Még jó hogy a náci ufók még ott vannak a tarolyban.
Mi lesz itt fél év múlva? Mehetek valami frankó helyre?
Remélem a Zibi nem haragszik a múltkori ultraibolya miatt...
2010. január 20.
Ferenczy A. Szidónia
kiscsákók
2009. július 15.
Kovátsch Gamma Bertalan
A Sándor
Szerkesztőségünk birtokába jutott egy hangfelvétel, amely megvilágítja a szerepet, melyet a titkozatos Sándor játszott a közelmúlt leghomályosabb történéseiben.
Kattints ide a hangfelvételért!
Sándort 2007 november 19.-én látták utoljára Tirpákbokrétáson. Távozásának körülményei botrányosak voltak. Az Ibolya presszóban italozó Sándor kiszolgálását megtagadták az Üzleti Szabályzat azon kitételére hivatkozva, amely nagyobb mennyiségű tűzveszélyes anyag a kiszolgálótérben való tárolását megtiltja. Sándor a nyilvánvaló provokációra válaszul feldúltan kirohant a presszóból és azt kiabálta, hogy majd ő megmutatja.
Sohase látták többet. Emiatt leginkább csak Gizike szomorkodott, ugyanis ő titokban szerelmes volt Sándorba - az extrém magas férfiak iránt fékezhetetlen vonzalmat érzett, miközben Sándor távozása után Tirpákbokrétás legmagasabb férfiembere, a Mester néven ismert alanyi alkoholista csupán 162 cm-es magasságot ért el.
Sándor ugyan eltűnt a bokrétási szemek elől, tevékenységével azonban azóta is rettegésben tartja a település lakóit. Eltűnése óta megdöbbentő, véres, erőszakos, már a terrorizmus határát súroló események történtek. Tirpákbokrétás lakói például azóta se heverték még ki, amikor 2008 június 7.-én a felszolgált söröspalackok mindegyikében egy-egy háromcentiméteres, levágott lófejet találtak. Mind a 8 rekeszben. A fenyegetést tett követte, ugyanazon év novemberében ismeretlen kezek százméteres darabokban felszedték a járdát az egész községben.
Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A bokrétási férfiak hajtóvadászatot szerveztek Sándor ellen, azonban az eredmény csupán 23 nyúl, 7 fácán és a kikapós Ilonka volt, aki akkor már harmadik hónapja élt vadházasságban a polgármesterrel a faluháza padlásán elrejtőzve úgy, hogy ebből a polgármester felesége semmit sem vett észre.
Sándor nem lett meg. A nyulak és a fácánok azonban másnapra eltűntek. Harmadnapra Ilonkának is nyoma veszett. Azóta a félelem és a rettegés az úr Tirpákbokrétáson. Egy falu, ahol bármi megtörténhet.
Höndör B Margit: Összegyűjtött írások magamról I-III