Kovátsch Gamma Bertalan Új Politika

Vazze, nem bírok magammal. Kurva nagy dolog, hogy felbukkant Lajos, a Hős. Minden megváltozott, elitek, minden! Korábban ugye mi volt? Kire szavazhatott volna egy egy modern, városlakó, marihuána-szívó, Orbán-utáló, mérsékelten baloldali, Gyurcsányt nem szerető, de legkisebb rossznak tartó, új konzervatív párt alapításán töprengő, de aztán az MSZP-re mégis gondolkodás nélkül leszavazó elit értelmiségi? Ferire, persze, de mekkora undorral tette volna ezt, mekkora lelki törést okozott volna annak a sok konzervatívnak, akarom mondani liberálisnak, akik előbújnak a minőségi borbárokból akarom mondani a romkocsmákból, otthagyva a Bock Magnificot és a szarvast Cumberland mártással, akarom mondani a sajtos pogit és a vörösboros kólát.

Elő fognak bújni, ne aggódjatok. Mert szemben a Fospumpával és a hívőivel, akik olyanok, mint egy szekta, ezek a konzervatívok illetve liberálisok nem is foglalkoznak politikával. Teszik a dolgukat, csinálják az egyik projektet a másik után, csak akkor kapják fel a fejüket, amikor meghallják, hogy Orbán-rendszer közelg. Ekkor se kezdenek el felvonulni, kukát gyújtogatni és köztereket telepisálni, mint a kretén jobbszektások szoktak, hanem csak úgy csendben emelkedik bennük az undor. Nem mondják, pláne nem a közvéleménykutatóknak, csak érzik, hogy valami lesz. Aztán eljön az igazi választás napja (nem az EP-választásé, az nem számít) és tömegesen érzik úgy: ez így nem mehet tovább. Bemennek a szavazóhelységbe, megnézik a szavazólapot és mit látnak?

Van a Feri, van a Fospumpa és van az Ésszerűség.

Tömegesen húzzák be az Ésszerűséget, aztán visszamennek a Cumberland mártáshoz, akarom mondani a sajtospogihoz. Nem mint egy hordává züllesztett szekta, hanem mint individumok, büszkén, egyénileg, saját meggyőződésből, nem hallgatva vezérürükre, csak saját józan eszükre.

Aztán este a Fospumpa megnézi a választási ereményt és becsap neki a valóság. Csupán a képviselői helyek 57%-át szerezte meg.

Újra veszített.

Prosztó M. Beléndek Kék

A Tirpák Önképző Kör nevében azt kell hogy mondjam...

...elnézést, ki kell fújni az orromat...

... hogy Geszti Péter Magyarországának méltó folytatása született.



És most mindenki együtt, dúdoljon...

Kééék, kééék, kéék a szívem...

Ja, és a szavazásos rész. Az a kedvencem. Az a legstílusosabb.

Prosztó M. Beléndek Don't cry for me, Tirpákia!

Seregesen jönnek, szólítgatnak, hogy írjak.

De miről írjak, de miről, kérdem én? Igaz, nem értek semmihez, még angolt tanítani sem tudok, képzeljék el, hogy én ezt a nyelvet is úgy tanultam meg, hogy azt mondták nekem, hogy holnaptól beszélj angolul, mert kell a munkádhoz.

Mondtam, hogy nem annyira, mert én kérem még nem készültem fel erre idegileg... aztán utána angolul beszéltem, mert ez a piac, kedves barátaim! Így működik! Aztán, kedves barátaim, a telefonvonal túlsó végén, egy idő után, már érteni is kezdték!

Ez a kedvesbarátomozás ezzel a tizennégyéves közgazdasági szakközépes piac-fetisizmussal, kicsit olyan, mintha a Mester genetikailag mutáltuk volna az Orbánnal, tényleg, erre még nem is gondoltam, milyen vicces lenne? Most nem azért, de konfekcióban nem sok változás lenne, ha értik, mire gondolok, az Orbán meg van annyira rugalmas, hogy beoltassa a kromoszómáit egy kis fundamentalista neolibbel, vagy fordítva, ganz egal. Egy ismerősöm mondta, hogy mi 10 évvel el vagyunk maradva a nyugattól mindenben, hát ezzel a neolibbel is így van.

Egyedül a Margit frizurája kivétel. Mert az harminc évvel van lemaradva.

Szóval, sokat gondolkodtam én, kedves barátaim. Jó, általában ilyenkor ittas vagyok, de mentségemre legyen mondva, hogy nagyon értelmes a tekintetem olyankor (is) és vicces vagyok és laza.

Hát, vegyük sorra a belpolitikai aktualitásokat Balkán-Felsőn.

Beszédet mondott ez meg az, évértékelés, blabla, elverte az eső a piros négyszöges beviccelteket, lesz össznépi koitusz, ami egyébként nagyon helyes, mert ha már következménye nincs, akkor gyűjtsünk turhát és legalább jól véleményt mondunk, bár annyi turhája nincsen az embernek ebben a megszorításos időszakban.

Ja, és eltörölték az árfolyam-sávot, hogy szabadon választott kocsmai szakterületemnél, a devizapiacoknál maradjak. Óh, ki tudna szebb opciós stratégiákat rajzolni portorikóval a kocsmapultra...

Aztán, itt van az időjárás. Hát, üzenem a globális felmelegedés hirdetőinek, hogy szerdától lehűlés várható és ez is egy szabadkőműves összeesküvés, baszd meg.

Bertalan kérésére egy kinyilatkoztatás a végére:

Földgázár-emelést, de most, de azonnal!

Prosztó M. Beléndek Kapitalizmus, hülyék

Először is, szögezzünk le egy axiómát. Természetesen, axiómákat nem is szükséges leszögezni, de mindig is szerettem barkácsolni, tehát csak szögezzünk, bazzeg.

Most persze belezavarodtam, mert annyira átvittem az értelmet és a metaforikus magaslatok miatt oxigénhiányom van.

Szóval, a szögeznivaló.

A kapitalizmus nem a gyengék műfaja. Viszont, lenne egy nagy előnye. Feltételes mód. Ideális esetben. Hogy teret enged a kezdeményezőkészségnek, az ötletnek, a kreativitásnak, a víziónak. A vállalkozásnak. És a tudásnak.

Na, ez egy nagy hülyeség, tessék csak elfelejteni. Mert nincs ideális eset. A nagytőke kibaszott unfair és tessék megkapaszkodni: profitot maximalizál.

Ebből eredendően a tőke uralmát csak cinikusan lehet éltetni. Igen, bazzeg, a hajléktalan csak egy negatív externália, a proli bérköltség, a társadalmi érzékenység a jól marketingelt sponsorship erejéig terjed, végül, az adó addig jó, míg nem mi fizetjük.

Mégis éltetem. Nem, nem abból a hülyeségből eredő, jellemzően kelet-európai, balfasz, susi melegítős, bunkofonos, újkapitalista meggyőződésből, ami elhitette a hülyeparaszttal, hogy neki a versenytől jobb lesz, meg hogy itten mostantól aztán növekedés, felhalmozás, beruházás, hűdefasza.

Hanem mert cinikus szemétláda vagyok.

Akkor ennyit rólam. És ide kapcsolódóan majd még kitérek az állami apanázsra. Mert éppen a piaci verseny mellett rajzolódik ki csak igazán, hogy az államnak tartozni jó, de méginkább, az államról pénzt lenyúlni milyen picsaszar jó.

Nem értitek, látom.

Hadd éljek egy képletes hasonlattal:

A kapitalizmus egy nagy szopás. Jó-jó, csak nem mindegy, hogy a fa... facilitás melyik végén vagyunk.

Most hagyjatok békén, fáraszt a sok hülye.

tirpak-admin Prosztó M. Beléndek: Hit

Hát, kedves blog olvasóim, ti balfaszok.
Megint moralizálás lesz, jól megszívtátok.

Alaptétel: a független, modern, liberális értelmiségi "kurvára nem hisz a keresztény Istenben, se".

Az igazság, az, kedves híveim, hogy a modern, független, főleg liberális értelmiségi tudja, hogy mindenki abban hisz, amiben akar.

Azzal a felütéssel, hogy képzettségem a vallásfilozófiában és szocilógiában legalább olyan mély, mint a jazzbalettben, lássunk tehát hozzá.

Az ember hajlamos azt hinni magáról, hogy kiemelkedett az állatvilágból, főképp gondolkodása folytán. Namost, ha elég szigorúan és elég sokáig vizsgáljuk az ember, mint faj történelmét, akkor azt kell mondanunk, hogy az ember egy eszközkészítő falkaállat, kiemelkedő adaptációs és kombinációs készséggel megáldva, jó szervezési és absztrakciós képességekkel, de ettől függetlenül, egyszerre az állatvilág csúcsa és legalja, minden esetre csak egy állat.

Csúcsa, mert az ösztöneit felül tudja írni az értelmével.

A legalja, mert az értelem és az ösztön közül kritikus esetekben az ösztön az erősebb és az ember, kedves blog olvasók, agresszív ösztönökkel van felvértezve.

Az ösztönök genetikailag kódoltak. Erősen, vagy kevésbé erősen. Erősen van kódolva, hogy ne létesítsünk szexuális kapcsolatot közeli rokonokkal. Gyengébben, hogy ne verjük agyon azonnal a szomszédot furkósbottal, ha lopja a cseresznyét. És az hol van kódolva, hogy társadalomba szerveződjünk? Falkalények vagyunk, így valahol ez is a génjeinkben, persze ettől még lehetnénk egy veszekedő majomhorda, ahol az erősebb elveszi a gyengébbtől a jó falatokat és a domináns hím megkaparintja magának a legjobb nőstényeket.

Mégsem így van. Mert ez az egyszerre állatvilág csúcsa és legalja lény elkezdett szocializálódni és absztrakt, maga által teremtett szabályokat ráhúzni a saját viselkedésre, azért, hogy saját alantas ösztöneit kordában tartsa és képes legyen magasabb társadalmi egységeket kiépíteni.

Ezek a szabályok sokfélék, mint ahogy az ember is sokféle rasszból és alrasszból álló faj.
Először jöttek a vallási szabályok és az íratlan törvények. Aztán a törvényeket kőbe vésték, aztán törvénykönyvbe foglalták, aztán kineveztek egy olyan hatalmi elitet, aki ezt betartatta.
Hívták ezt az elitet papoknak, törzsfőnököknek, sámánoknak, varázslóknak, haduraknak, majd földesuraknak, királyoknak és így tovább.

Akármilyen szabályok is ezek, és akárki is találta ki őket, a társadalom nagy része elfogadta őket és azokat büntette meg, akik elvetették.

Mai szemmel nézve, sokszor értelmetlen szabályok voltak. Bizonyos kultúra szemével más kultúra szabályai most is értelmetlenek. És vica versa.
Emberéleteket követelt szinte az összes értékrend. Egytől egyig. Mert mindig voltak lázadók és adott szabályrend szerint szocializálódott közösség léte veszélybe került, ha valaki megkérdőjelezte. Tehát a rend kivetette.

Aztán a fejlettség egy bizonyos szintjén (nagyon későn) a világi és vallási szabályok szétváltak, és a világi hatalom szabályai egyetemesek lettek, megkerülhetetlenek, erővel kikényszerítettek, a rendszer sajátosságai folytán sokszor igazságtalanok, a vallási szabályok pedig önként vállaltak. És ez így van jól.

Ez nem azt jelenti, hogy a világi szabályok helyesek (lásd diktatúrák).
Ez nem az jelenti, hogy a vallási szabályok rosszak (mind szubjektív).
Nincs erkölcsi különbségtétel aszerint, hogy valaki melyik szabályban hisz jobban, vagy követ-e vallási szabályokat, és ha igen, melyiket, mert kívülről nézve nincs objektív igazság.

Mondjuk, ezt egy liberális értelmiséginek nem is kell mondani.
A liberális értelmiségi kiépített magának egy értékrendszert.
Különb ez a többinél? Ki dönti el ezt?

Egy liberális értelmiségi nem mond olyat, hogy a buddhizmus vállalható, kereszténynek lenni primitív. A liberális értelmiséginek mindegy, hogy valaki zsidó, vagy keresztény. A liberális értelmiségi az emberi élet és az emberi élet minőségének fontosságát tartja szem előtt, így a világi hatalommal is szembeszáll, ha az a liberális értelmiség által egyetemesnek tartott értékeke ellen megy.

Így a liberális értelmiségi tudja, hogy a világi hatalom nem verhet össze embereket jogtalanul.
Ha megtörténik, hangot emel ellene, akárkiről van szó. A liberális értelmiségi nem ír le olyat, hogy "kurvára nem érdekel a keresztények Istene", mert az önmagára maradt, a világot nem értő, kis pont ember tudata abba kapaszkodik, amibe tud, és filozófiai oldalról nézve ugyanannyi igazsága van az ateistának, mint a hívőnek.

Egyik sem fogja SOHA, még a legmodernebb űrkorszakban sem meggyőzni a másikat, mi több, milyen paradoxon, a XXI. század elidegenedett, elbizonytalanodott embere egyre inkább a vallások, mint kapaszkodók felé fordul.

Persze, ne várjuk, hogy a magyar ugaron ez így történik. A magyar ugaron a magát liberálisnak valló, attól erősen elrugaszkodott, agresszív kisebbség pont a saját elit-tudatába kapaszkodik, sőt, mivel erkölcsileg-szellemileg különbnek tartja magát, egy rosszul értelmezett, XX. században idejétmúlt, hamis "szabadság-egyenlőség-testvériség" filozófia mentén, kvázi szellemi fasizmust követ.

Érdekes módon, amint a liberalizmus fals értelmezése mentén bárki bármibe kezdett, már gondolatainak terjesztésén túl, csúfos bukásra ítéltetett és azt emberéletek, vagy az emberi élet minősége sínylette meg. Akárcsak a többi csoportképzó eszmerendszer esetében. A be nem illeszkedőket elveszejtik. Manapság csak megbélyegzik, szalonképtelennek nevezik.