Ferenczy A. Szidónia legalja

Jí, kamon!

háború van vazze, nyírjuk a szocikat,
a két Gábor együtt mutatja az utat,
gigászi elánnal csattog most a szájuk,
a koalába mi többé be nem szállunk!

de közben nem alszik ám az ország esze,
szembefordul velünk, és van hozzá mersze,
hogy a pártjának élén már megint szavaztasson,
mindehhez okot szolgáltat Ibolya asszony.

Biztosra megy ez haver, akár
két éve összel, s összezár a párt,
megadja a bizalmat, és minden rendben,
ti meg szuperzöldek, kihaltok szép csendben.

A tisztakezű brigádban sincs minden rendben,
új kihívó köp most a levesbe.
Hátrább az almákkal, zöldfülű pancser,
nehogy te szopd be a ravasz terved!

Borulna a vezér, szétmenne a nyáj,
Ki adna az Úrnak kezet, pont amikor fáj
neki a kisebbség, még a libsik is lázadnak,
nem kell ide náciveszély, elég ha adatot lopnak.

Mert lehallgatnál engem, ugye?
Nyomoznál utánam, ugye?
betörnél a kormányba, ugye?
behódolnál a hatalomért, ugye?

de, a gyümölcsnevű haver megint résen volt,
és fennakadt a gonosz, nincsen semmi gond,
kiderült hogy ez is csak a fospumpa (ki ne mond!) trükkje,
hisz árnyékból kormányoz már 6 éve az ürge!

de most beszívja, vazze,
teszünk róla, vazze,
Janit áldozunk,
cserébe Stumpfot akarunk,
bábu vagy haver, húzzál innen el,
ez a nagyok játéka,
(szigorúan, üzlet nélkül)
lépek is, és ma
áttoljuk az Úr szekerét a klerikálisok
meg az összes többi liberálisok
(és fidesznácikok)
hőbőrgő tömegén át.

gyere velem, vagy pusztulj te is.