Ferenczy A. Szidónia A trójai faló

Botcsinálta politikai elemzés összeesküvéselmélet a főzőkanál mellől.

Miután Bokros Lajos az MDF diadalra vitte Bokros Lajost az MDFet, megindult az erjedés. Hát szem nem marad szárazon, ha belegondolunk, hogyan hullanak az egykori rendszerváltók prominensei. A hupikék és a hupizöld törpikék.

Mint reguláris állományban lévő bajuszfetisiszta, nagyon örülök, hogy az igaz haladás prófétája, a (egykor) politikai ambícióktól mentes gazdasági szakértő az őt megillető helyre került. Kicsit kurvás volt ugyan az előadás, ami előadódott miniszterelnök-keresés közben, de minden jó, ha a vége jó.

Amikor Eörsi Mátyás saját szavaival indítványoz kollektív harakirit a trikolór madaraknál, az már jelent valamit. Mert, hogy is fogalmazott? Adja vissza mindenki a mandátumát. Ügyvivő és képviselő egyaránt, adjuk át a helyet az új, fiatal liberálisoknak.
Mert az ő arcuk még nem használódott el.

Eközben a normális magyarország pártjából a pártelnök és fullajtárja lassan már a takarítókat is kizárja, ha nem értenek egyet az új iránnyal. Mert új emberhez új irány is kapcsolódik. Konzervatív kutyából liberális szalonna, bajusszal ékítve.

Sokakban merült fel a kérdés, vajon a szadesz nagy agóniájában miért nem csapott le Lajosra, mint egy gyöngytyúk a takonyra? Hát nem biztos nyerés az egyetlen igaz szakember? Lehet, hogy nem voltak elég taktikusak. Vagy a környezetbarát srácnak még túlontúl nagy volt a szava. (Mindegy, mert már úgyis lelép)

Kérdés persze, hogy az elfáradt arcú liberálisok mikor tervezik az átejtőernyőzést a főnixként pislákoló, de erőteljesen megkopasztott normálisokhoz? Mert olyan lesz az, mint ha hazamennének. A liberális értékek ott élnek tovább.

A feltörekvő hülyegyerekeknek meg megmarad a kivérzett SZDSZ, a tényleges és jövőbeli politikai hullákkal. Lehet, még a másfajtapolitikás kiugrottak közül is lesz egy-két ambíciózus majom, aki visszamegy a madarakhoz új irányt mutatni. Nem baj, majd a frissarcú fiatalok egymás szavazóit lopkodják el. Választáson ugyanis mást nem nagyon lehet lopni. Majd csak utána.

A Magyar Demokrata Fórum, vagy Magyar Liberális Fórum, vagy mittudomén pedig halad előre. Ott nem akar egyszerre senki miniszterelnök és pártelnök lenni. Mr. Faló lehet a kormányfőjelölt, a nagyi meg a pártelnök. A politikai szkeccsek koronázatlan királya meg megmarad pártelnökhelyettesnek. A madaras ejtőernyősök közül meg majd csak találnak valami rendes formájú frakcióvezetőt - de ez most úgy sem égető, mert a frakció per pillanat szünetel.

Prosztó M. Beléndek Az univerzum rendje helyreáll

Interjú Nagyonbölcsész Gáspárral, a Magyar Liberális Rettegők Szövetségének elnökével.

Riporter: Üdvözlöm.
Nagyonbölcsész Gáspár: Mi? Hogy üldöz? Ki maga? Honnan jött? Hát már itt is?
R: Csak köszöntem.
NG: Mindig így kezdik. Először köszöngetnek! Aztán össze kell szedni négy kiló holmit!
R: Bocsánat, én a közszolgálati rádió programfelelőse vagyok, én az interjú miatt jöttem.
NG: Pogrom-felelős, mi?
R: Kérem, nyugodjon meg, üljön vissza!
NG: Nem ülök egy asztalhoz egy fasisztával!
R: Kérem, ne beszéljen butaságokat!
NG: Engem maga ne korlátozzon a szólásszabadságomban!
R: Elnézését kérem.
NG: Most az egyszer. De megjegyeztem magát. Most vált szalonképtelenné, ezt jól jegyezze meg.
R: Ühüm. Elmondaná szervezetük céljait?
NG: A fasisztaveszélyre akarjuk felhívni a figyelmet. Ez az elsődleges célunk. A második, hogy a magunk eszközeivel harcoljunk a fasisztaveszély ellen.
R: Miből gondolja, hogy van fasisztaveszély?
NG: Milyen hülye kérdés ez? Ez nem igényel bizonyítást! A következő kérdésében már a fasiszták bűneit fogja elrelativizálni? Hát, nem csodálkozom. Ez az ország hagyományosan fajüldöző ország.
R: Hogyan harcolnak a fasisztaveszély ellen?
NG: Ha kell, kimegyünk az utcára. Ha kell, a nemzetközi sajtóban. Ha kell, felborogatjuk azokat a kurva újságosbódékat!
R: Ez nem kevés szervezőmunkát igényel. Megkérdezhetem, hogy mekkora a taglétszámuk?
NG: Három. De tegnap még öt volt. És a csendes többséget is magunk mögött tudjuk.
R: Mi a programjuk?
NG: Először is, parlamenti frakciót szeretnénk, mert az nekünk jár. Erre százötven éves állami garanciát kérünk. Ide kapcsolódóan, az állami megrendelések 65%-át a mi cégeinken keresztül kell bonyolítani. Másodszor, mindenki fasiszta, aki nem látja be, hogy ez jár. Harmadszor, mindenki fasiszta. Kivéve, aki náci. Negyedszer, szeretnénk a főváros főpolgármesteri címét alanyi jogon megkapni a fenti százötven évre. Ötödször, mindenki náci. Hatodszor, mivel mi vagyunk a szürkeállomány pártja, szeretnénk a saját elképzeléseink szerint alakítani néhány jelentéktelen területet ebben a fajüldöző országban.
R: Mint például?
NG: Oktatásügy, egészségügy, belügy, külügy.
R: Ez egy kicsit ambíciózus tervnek tűnik a három fős tagság tükrében.
NG: Náci!

Prosztó M. Beléndek Legyünk már akkor viccesek

Interjú Sturmabteilung Tiborral, a Mozgalom a Nemzet Tisztaságáért szervezet főtitkárával.

Riporter: Jó napot kívánok, Sturmabteilung úr.
ST: Zikkájl!
R: Parancsol?
ST: Csak tüsszentettem.
R: Mintha azt mondta volna, hogy zikkájl?
ST: Maga provokálni jött ide? Fehér hatalom!
R: Na, erre gondoltam! Rasszista jelszavakat skandál!
ST: Maga alapvetően félreért engem. Szerintem, direkt. Maga prekoncepciókkal jött ide. A fehér jól hat a falon. Ezt mondtam. Mi szeretjük a hagyományos megközelítéseket. Meszelt fal, kicsi kunyhó, szerető szív, tiszta égbolt, messze kék.
R: Akkor miért ez a barna egyenruha?
ST: Megint prejudikál. Ez munkaruha.
R: Vállapokkal?
ST: Most beleszól az öltözködésembe? Milyen alapon, ha szabad kérdezni?
R: Rendben, igaza van, csak a villámokra céloztam.
ST: Villanyszerelő vagyok.
R: Értem. Kifejtené szervezetük politikai céljait?
ST: Persze. Mi rendet szeretnénk. Ez az alapvető célunk.
R: Ez nagyon szép célkitűzés. Milyen rendet?
ST: Új világrendet.
R: Világuralmi céljai vannak?
ST: Ugyan már, csak második lépcsőben. Tisztában vagyok a saját korlátaimmal. Először helyi diktatúrát.
R: Jól értem, diktatúrát?
ST: Nem, partitúrát mondtam. Tudja, nagyon szeretek zenélgetni. És festegetni. Főként tájképeket.
R: Ez szép. Milyen szociális programjuk van?
ST: Nemzeti.
R: Hogy hogyan?
ST: De értetlen maga. Mindent leírtam ebben a könyvben. Tessék, a címe: Az én arcom. Önvallomástétel. A rendőrségen jegyzőkönyvezték.
R: Tudja mit, az a gyanúm, hogy maga náci. Engedtessék meg, hogy kimondjam.
ST: Most nagyon megbántott. Ezt nem vártam magától. Mutassa a profilját!

Prosztó M. Beléndek Mi Urunk színeváltozása

„Erős polgárok, kordában tartott piacok, a rend, és demokrácia” - a miniszterelnök vélekedése szerint ezeknek kell teljesülniük az erős Magyarország létrejötténél. Ehhez Gyurcsány szerint „a közös normákat be kell tartanunk,amelyek alól nem menthetjük fel magunkat”.

- Most akkor neoliberalizmus vagy beavatkozó állam? Még itt tartunk?
Mit fog szólni ehhez a Mester?

„A rendszerváltás utáni Magyarországon a polgári kormány által képviselt programot tartottam a legígéretesebbnek, ám a mai ellenzék mára cserbenhagyta ezt az irányt” - közölte Gyurcsány.

- WTF? Redirect =>www.szanalmas.hu

"Az országnak nem szigorú, hanem ésszerű költségvetésre van szüksége" - mondta Eörsi Mátyás - "A költségvetés akkor ésszerű, ha a költekezés nem haladja meg a bevételeket, és helytelen, ha a magyar állam eladósodik "- közölte.

- Nem hiába ő a frakcióvezető. Ennyi ésszel.

Hozzátette: "A szabad demokraták pártolják az adócsökkentést..."

- ROTFL

"...de ez az álláspont nem előzheti meg az egyensúly szempontját."

- Jav.: Csak választási időszakban.

- Mai humorrovatunkat olvashatták. Kérem, kapcsojja ki.

tirpak-admin Hot&Tóta A. Lajos: Két félidő a pokolban

A focit mások rendezzék és csinálják, mi nézzük inkább tévén! A háborúval is így vagyok, kábelen nézem, ha éppen van kedvem. Imádom látni, ahogy lövik egymást. Még jobb, ha egyoldalú a harc, és az erősebb kutya megbassza a gyengébbet atommal. Ezt jó nézni. Idehozni a háborút egyelőre sajnos nem jó, mert az veszélyes. Olyan, mint a foci. Egyetlen különbség van: a háborút szeretem. Nézni. Na meg az meg is éri.

Köztudomású, hogy világversenyeket rendezni veszteséges. Örülni mások sikerének, amiből nekem nem származik közvetlen hasznom, hülyeség. Büszkének lenni arra, hogy esetleg meg lehetne mutatni valakiknek, hogy mi is képesek vagyunk valamire, tukkóság. Tévén nézni valamit egyébként ugyanaz, mint élőben átélni. A feleségemet is tévén nézem inkább. Különben is, egyáltalán nem értem, miért kéne örülnöm annak, ha mondjuk véletlenül orgazmusa volna. Származik belőle bármi közvetlen előnyöm akkor és ott? Na ugye.

Imádok olyasmiről írni, amihez nem értek. Szerencsére rengeteg ilyen dolog van. Például a foci. Ugyan utálom, és ezért nem is akartam írni róla, de aztán rájöttem, hogy imádok olyasmiről írni, amihez nem értek, ezért hát mégis írtam róla. De még milyet!

Agyhalottak vannak a világban. Az egyik élőben akar meccset nézni. A másik még szereti is a focit. De a csúcsok csúcsa az, amikor bizonyos nemzetek versengenek érte, hogy hol rendezzék meg a következő kontinensviadalt. Szörnyű, de ez szerte a glóbuszon politikai és gazdasági érdekkörök támogatásával megy. Ezek azt képzelik, hogy megéri. Röhej. Nem tudja a világ, hogy merre megy a világ. Erre már a reklámokkal kapcsolatban is rá kellett mutatnom, és most még itt ez a foci is.

Nem jól van ez így. Csupa olyasmibe fektetnek be, aminek a megtérülése kétes, a kutyát sem érdekli, senkire sincs hatással, és a gazdaságot éppúgy nem érinti, ahogy az emberek mindennapjait sem. Nem kellenek ezek. Se a foci, se a reklám. Se ti, birkák. A fentiekbe invesztálni nem jó módszer, nem hatékony. Befektetni rakétába és atombombába érdemes, az tuti megtérül. Elég, ha Észak-Koreára gondolunk. Egyébként sem szeretem nézni, hogy majmok gurigáznak a gyepen. Idejönnek egy másik kontinensről, és alattomosan beépülnek, mindezt azért, mert holmi tévészékház-gyújtogatók szerte a világban kollaborálnak velük.

A multikultinak vége. El kell venni a négerektől a bányát, Afrikába pedig a mosogatás után be kell költözni. Még szerencse, hogy azok ott máshova sem mennek EB-re, nemcsak ide nem. A fociban ráadásul bíró is van, nem csak az erő. Ez újabb rossz pont. Nem lehet akármit. Nem feltétlenül az erősebb győz. Nem igazságos.

Javaslatom az volna, hogy ne rendezzünk zenei fesztiválokat se. Felesleges, feltalálták az mp3-at. Színházba sem érdemes mennie senkinek. Van tévé internet. Az éttermeket is bezáratnám, zabálni otthon is lehet. Aztán jöhetnek a művházak, nyugdíjasklubok, kórházak és a többi. Egyáltalán ne tegyünk semmit. Hülyeség.

Nézzük inkább a háborút a tévében! Az jó. Olyat szívesen rendeznék is egyszer, de egyelőre mi vagyunk benne a világon a legszarabbak. Sajnos nem aktuális. Még. De ha az lesz, tuti nem kell rá pályázni. Elbukni anélkül is lehet. Hurrá. Az agyhalott magyaroknak azonban a foci legveszélyesebb üzenete így hangzik: Kell egy csapat!

Hát kell a fasznak!

tirpak-admin Hot&Tóta A. Lajos: Aki nem dolgozik, ne is egyék!

Ízes magyar szólásmondásokat feldolgozó sorozatunk első részében ismerős, ám mégis egzotikus vidékre kalauzolnám nyájas olvasóimat. Úgy hiszem, szerkesztőségünk példás hozzáállását éppúgy tükrözi a címben olvasható gondolat, mint amennyire dolgozó népünk egészének hitvallását is kifejezi egyszersmind.
Aki nem dolgozik, ne is egyék! Talán sosem volt aktuálisabb e mondás, mint mai, kényszerű megszorításokkal teli világunkban. Az ingyenélőkről szólván pedig kik is juthatnának hamarább eszünkbe a tanároknál. Tudjuk jól: nincs még a világon olyan kártékony, ingyenélő, dologtalan és másokon élősködő fajta, mint a pedagógus. Erre világított rá druszám, Lajos, kérlelhetetlen lényeglátással: „A volt pénzügyminiszter a tandíj bevezetésén túl azonnal megszüntetné a túlfejlesztett felsőoktatási intézményeket és alacsony színvonalú képzést eredményező fejkvótaalapú finanszírozást, és a felsőoktatásban tanítók közalkalmazotti státuszát.”

Értetlenkedő olvasóinknak eláruljuk, hogy a közalkalmazotti státusz helyett természetesen a vállalkozói szerződést támogatjuk, mint olyan módszert, amely kiválóan alkalmas rá, hogy dolgos, tenni akaró, teljesítményalapon gondolkodó, a hosszú távú minőségben érdekelt személyeket és intézményeket juttasson helyzetbe. Hát ki ne tudná, hogy nincs lankadatlanabb, elkötelezettebb és következetesebb híve a stratégiai gondolkodásnak és a kemény munkának a magyar vállalkozónál! Itt az ideje, hogy a tanárok is vállalkozzanak, akkor majd elválik a szar a májtól. Dolgozzanak, de nyáron: "Hey, teacher! Leave those kids alone!"

Nehogy azonban azt higgyük, hogy a módszer csak a felsőoktatásban állja meg a helyét! Oktatási rendszerünk alap- és középszintjén is tért hódít az üdvözítő megoldás. A vállalkozói szerződéssel dolgoztatott pedagógus nemcsak arról ismerszik meg, hogy 1-2 éves, megújítandó munkaviszonyban áll mindenkori munkáltatójával, és az ebből fakadó gyakori iskolaváltásával a nebulók korán megismerkedhetnek a társadalmi mobilitás áldásos intézményével. Szép eredmény persze ez is, de ne álljunk meg itt! A módszer valódi érdemei abban öltenek testet, hogy a vállalkozói szerződés szólhat akár szeptembertől májusig is, hiszen ez volna az az időszak, amikor a tanár ténylegesen tanít az oskolában. A nyári szünet idején nem dolgozik a léha tanerő, logikus és szükségszerű tehát szakítani a bevált gyakorlattal, hogy ezen időszakban is fizetjük restségét. "We don't need no education."

Aki nem dolgozik, ne is egyék! Az amúgy is túlzott társadalmi megbecsülésnek örvendő és – nem mellesleg – túlfizetett tanárok a nyári hónapokban semmiképpen ne az oktatási intézmény kenyerét egyék. Javaslatunk szerint kívánatos volna, ha idénymunkát vállalnának egy kukoricaföldön, esetleg egy hipermarket árufeltöltő osztályán, természetesen szintén vállalkozói szerződéssel – esetleg anélkül. A jóléti állam ígérete szerencsére szertefoszlott, indokolt a közalkalmazotti státusz revideálása és a pénzt feleslegesen vivő terület deregulálása.

A jövőért szintén módfelett aggódó, a sikeres, modern Magyarországot mindennél fontosabbnak tartó, a teljesítmény-orientált szemléletet az anyatejjel magukba szívó olvasóinknak pedig az utolsó szó jogán azt üzenjük: Evés közben jön meg az étvágy!

tirpak-admin Hot&Tóta A. Lajos: Ház. Tűz! Néző: Ben(n)

Osztály vigyázz! [szétnéz, vesékbe lát] Üljetek le. Ma feleltetés lesz, de előtte elmondom a lényeget. Nem mocorog ott az ablak mellett, figyel, jegyzetel. Vagy ki akar jönni a táblához? Készült? Na ugye. [önelégülten mosolyog]

Tehát. [tárgyilagos]

Szögezzük le először is azt, hogy középhatalom vagyunk. Ne foglalkozzunk most olyan kicsiségekkel, miszerint ez egy marhaság, lévén a hadseregünk éppen annyira ütőképes, mint a fociválogatottunk – azaz Ciprus és Liechtenstein ellen, hazai pályán, kis szerencsével, véres verejtékkel jók lehetünk egy döntetlenre. Talán. Idegenben inkább ne vágyjunk megmérettetni, mert annak utoljára… ööö … hát annak kurva rég volt utoljára (számunkra) jó vége. De hagyjuk ezt. Középhatalom vagyunk, pont. A szövetségeseink sutyorogják a fülünkbe, tehát igaz. Bülbül szavú rózsák két mennyei bokra.

Ebben az egészben egyébként sem a közép az érdekes, hanem a hatalom. (Imádom ezt a szót leírni. Odavagyok érte. Nem tudok ellene tenni, ahogy az ellen sem, hogy a muszlimokat viszont utálom. Erre még visszatérek a következő órán.) Középhatalomnak lenni manapság annyit jelent, mint…ööö… na ezen még nem gondolkodtam. Ha nem gondolkodtam rajta, akkor biztos nem is fontos, mert arra gondolni sem merek, hogy esetleg nem jelent semmit. Vagy hogy csupán annyit tesz, mint a világpiacon középvállalkozásnak lenni, aminek az a sorsa, hogy… Á, inkább nem gondolkodom el ilyesmiken. Az túl… hogyismondjam… az valahogy túl realista volna. Amúgy is utálom ezt a szót. Maradjunk inkább a középhatalomnál: az jól hangzik, azt szeretem. Írják fel: kö-zép-ha-ta-lom.

Megvan? Jó. Most pedig a számonkérés. Én kérdezek, maguk felelnek. Kezdjük.

Mi a tank? Miii? Nem hallom, ne motyogjon. Elég értelmesen tettem fel a kérdést, nem? Mi a tank? Hogy micsodaaaa?!? Hogy a tank az erőszak, emberek leigázásának az eszköze? Leül, egyes. A jó válasz: a tank évszázadok intellektusának gyümölcse. Igen, jól értette. Az intellektusé. Azé. A gyümölcse neki. Magyarán: évszázadok intellektusa, az emberi kultúra és szellemi haladás a tankban ölt testet – ebben a valaha tökéletes, mára kissé sajnos már elavult gyilkológépben. Felírták? Helyes. Folytassuk.

A harckocsi létjogosultságáról már régóta viták folynak. Teoretikusak persze, naná. Na és miről vitatkoznak maguk szerint? Hogy mondja??? Arról, hogy etikus-e? Hogy járható, célravezető út-e lelődözni azt, aki nem tetszik? Hogy vezet-e valahova? Maga barom, takarodjon ki a teremből, és ne zavarja az ostobaságaival az órát! Arról vitatkoznak, hogy megéri-e, hülyegyerek. Ez a dolog lényege. Forintosítani és dollárosítani kell mindent, pénzzé konvertálni a környezetet, a kultúrát, a társadalmat, a történelmet, az életet és a halált – min-dent. Aztán berakni egy szép nagy excel táblázatba, és szummázni. Kattintgatni szépen az egérrel. Úgy ni. Ügyes fiú.

Ami ott alul kijön, az az eredmény. Azt kell összehasonlítani. Nem, nem tudom, hogy mivel, de nem is fontos. Össze kell hasonlítani, az a lényeg. Az értetleneknek egyszerűbben: nagyobb vagy kisebb? Imádok erről beszélni, szeretek mindent erre redukálni. Nagyobb vagy kisebb? Na? Na?!? Ugye, hogy ugye, hogy ugye? Én megmondtam. Én meg.

Már megint én mondtam meg, basszuskulcs. Ezt szeretem az óráimban. Mindig megmondom, hogy nagyobb-e vagy kisebb. A világot ez érdekli, nem tehetek róla. Én pedig szeretek erről beszélni, nem is akarok leszokni róla. Azt is elmondom, hogy miért.

A Tigrisről, a T-34-ről, a Sherman-ről, a hosszú csövekről, a nagy-nagy rakétákról, a hatékony pukkanásról, a hatalomról és az erőről való folyamatos beszéd a jelképei, azaz a projektumai mintegy a magában bizonytalan férfi képzelt erejének.

A potenciának.

tirpak-admin Prosztó M. Beléndek: Méretes OFF

Hogy legyen min vitatkozni Margitnak és Bertalannak. :)
Szubjektív leszek, de nem indulatos.

Jó pillanat ez az elgondolkozásra, egyrészt azért, mert kezd letisztulni a kép, ami a kártyák leosztását illeti, másrészt meg sosem volt ilyen ködös az egyszeri magyar állampolgár jövője, mint most.

Foglaljuk össze a dolgokat. 2006-ban újra hatalomba került az MSZP-SZDSZ koalíció, hogy miért, az egy nagyon érdekes kevercse a magyar néplélektannak, mert ilyen bűn rossz teljesítménnyel választást nyerni, na ahhoz több dolog konstellációja is kell. Tegyük hozzá, hogy elég sima győzelem volt, ráadásul.

Ha egy rossz focicsapat viszi el a bajnokságért járó trófeát – ami nyugati elitbajnokságokban nem elképzelhető, Magyarországon igen –, akkor a következő esetek állhatnak fent: bunda volt, ezt nagyon szeretik a vesztesek hangoztatni, hisz őket mentesíti a felelősség alól, vagy az ellenfelek még gyengébbek voltak.

A politikában, és a fociban is, még bejátszik a pszichológiai faktor, a szurkolótábor fanatizálása és az ellenfél utálata. Tegyük hozzá, hogy nyugati elitbajnokságokban nem annyira, viszont itt, ugye…

Na, a pszichológiai faktorban nagyon jó a két nagy pártunk, meg a kis mérlegnyelve banda , de az MSZP már oly tökélyre vitte, hogy egy egyébként jelentős, sok hibát - de nem többet, mint ellenfelei - elkövető politikusból, Orbán Viktorból sikerült a patás ördögöt gyártania. Egy pillanatra se higgyük, hogy a Fidesz rossz ezen a hadszíntéren, mindenesetre ebben is töketlenebb. A jobboldal egyenlő Orbán Viktorral és ezt a jobboldal alakította ki. Piszok logikus volt tehát a démont megjelölni és kiépíteni a gyűlöletet.

A Fidesznek ez sem megy rendesen – illetve menni megy, csak nem jön be - , ha a posztkommunistákról kimondja, hogy posztkommunista, az ő szájukból már az is fröcsögésnek hangzik. Némiképpen persze hozzájátszik ehhez az is, hogy ha a Fidesz élesen elzárkózna a posztkommunistáktól, akkor mindez hitelesebb lenne, khm.

Emellett a Fidesz egyszer csak rájött, hogy ő most a konzervatív-keresztény szektorba pozícionálja magát, a nemzeti vonalat már korábban meglovagolta.

Csakhogy Kádár népénél ez nem jön be. Ha Kádár népének fele annyi közösségi érzése lenne, mint amennyire irigy, akkor nem történhetett volna meg a kettős állampolgárságról szóló politikai birkózás szégyene.

De megtörtént és a cél érdekében az MSZP nem habozott amorális dolgokat is meglovagolni. Ja, kérem, hogy kvázi nemzetárulást követtünk el, na és, a Fidesz meg politikai célokra használja a határontúliakat. Moralitás letudva.

És így rakodik politikai asszó politikai asszóra, ahol az innen-onnan eredő sikertelenség, vagy amoralitás végkicsengése mindig az volt, hogy deafidesz.

Ameddig a tábornak elég is volt ez, hogy deafidesz, addig az MSZP tarolt, hozta a legutóbbi választást, a szokásos Fidesz bakikkal könyörtelenül leszámolva. Gyakorlatilag a magyar parlamentáris demokrácia legrosszabb, legimproduktívabb, de leggátlástalanabbul kommunikáló politikai ereje hatalomban maradt, ügyes volt.

Aztán eljött az igazság pillanata, amivel a magamfajta közgazdászok évek óta tépték a szájukat, bekövetkezett. A meghamisított számok mögül kibuggyant a trutyi, és hogy az állam működésképes maradjon, valamint hozzájusson az EU pénzekhez, el kellett kezdeni a piszkos munkát. Ez volt az a pillanat, ugye, őszödi beszéd, tüntetések, ultimátum, vekkerezés, amikor egy fontos esemény bekövetkezett és ismét nem a tök impotens ellenzék váltotta ki ezt az eseményt: megbukott a deafidesz érvelés mindenhatósága.

Nem csak a stabil Fidesz szimpatizáns tábor, nem csak az árpád-sávos injekciósok, hanem az MSZP törzsbázis is elkezdi pedzegetni, hogy na de, kérem, elkúrtad Feri, de ezért én menjek tönkre?

Mi ér többet, a deazorbán mumus, vagy hogy rettegnem kell a gázszámlától? Mi ér többet, hogy nem a deazorbán mumus jutott hatalomra, vagy hogy félnem kell a jövőmtől, már megint?

Mert ha egy MSZP zombi ne adj’ Isten elkezd gondolkozni, és számbaveszi, hogy ez a deazorbán mumus végül is miért akkora mumus, ha én az MSZP kormány alatt kezdek éhen halni és vágnak pofán olyan megszorításokkal, intézkedésekkel amelyeknek semmi köze a szociáldemokrata elvekhez, akkor eljuthat oda, hogy Úristen, engem manipuláltak. És az keserves érzés.

Vegyük csak végig, hogy mi van, ha ez a deazorbán mumus nyer. Deazorbán mumus a nyár folyamán előadta volna, hogy az MSZP miatt rossz állapotban van az államháztartás, megszorításokat kell eszközölni, adócsökkentés csak később, Varga Mihály drámai expozékat tartana grafikonokkal, stb… stb… hisz azt tudjuk, hogy lehet adócsökkentéssel gazdaságot ösztönözni, de rövid távon csak a takarékosság, a racionalizálás a járható út.

Egy nagy különbség azonban lenne a jelenlegi helyzethez képest. Illetve kettő. Hogy Magyarország legkártékonyabb politikai tömörülése, az SZDSZ nem birtokolna kulcstárcákat és nem rombolná szét az egészségügyet, valamint az oktatást vadliberális üzleti megfontolások alapján, ezen a szerencsétlen nemzeten kísérletezve olyan elveket, amelyek már máshol megbuktak.

A másik az lenne, hogy egy nagy erkölcsi kérdés nem állna fel, amelynek erejét ne becsüljük alul, mert ezreket fog utcára vinni: milyen alapon sanyargatnak engem azok, akik dilettánsok voltak, és miért velem fizettetik meg, hogy ők elkúrták?

A jövő bizonytalan. Tüntetések lesznek, verekedések, talán valaki fegyvert is ránt. Tudjuk, hogy az erkölcsi kérdéseket kommunikációval fogják kitölteni, Gyurcsány a rend letéteményeseként fog pózolni, a Fidesz pedig, mást nem tehetvén, meg fog próbálni srófolni egyet-egyet az alkotmányosság keretein.

A polgári engedetlenség helytálló, ha mindenki vállalja a következményeit.
Célja, értelme kétséges, de erkölcsileg igaz.
Ennyi dac, igazságérzet, csak maradt bennünk és ez nem azt jelenti, hogy rosszat akarunk az országnak.
Főleg nem azokkal szemben, akik már rosszat tettek vele.

MERT ŐK KÚRTÁK EL.

Beléndek!
Mit foglalkozik itt ilyen marginális problémákkal? Kit érdekel ez? Nem figyel? Most a blog jövőjéről kell gondolkodni, maga pedig az ország jövőjéről pampog? Mondták már magának, hogy ez a fals moralizálás sehova sem vezet?
Pontosan tudja, hogy:
- a kordonállítás lehet, hogy törvénytelen, de lebontani még törvénytelenebb!
- Gyurcsány ugyan hazudott, de Orbán nagyobbat, és ő folyamatosan!
- a Fidesz úgy szar, ahogy van, a szocik nem annyira!
- a demonstrálók fasiszták!
- a polgári engedetlenség kapja be!

Legalább egy rohadt grafikont berakhatott volna!

Egyáltalán nem biztos, hogy bevesszük a zárt elitklubba, ha így folytatja, nincs szükségünk plebsre, szedje össze magát, megvette már a könyvemet?
Na.

Höndör B Margit
Főelit és egyáltalán