Prosztó M. Beléndek Szevasztok, kicsiköcsögök

Szólt a Bertalan, hogy tényállás van, jöjjek má' hozzátenni a bloghoz, mert kevés a független értelmiségi, baszdki, lasszóval kell fogni őket manapság, én mondom, pedig nekem régi múltam van az újságírásban, mint ahogy azt akárki meglássa aki beleolvas a blogba, persze úgy, hogy átugrik az értékelhetetlen szemeten, mert tűrhetetlen, hogy, sorolom, itten csak ilyen közéleti reformkodás van, meg ilyenek, baszdki, azért egy értelmiségi nem csak reformból él, hát mi lesz a testépítéssel pl., meg az optikai tuninggal? Minap is felfóliáztattam a Szuzukit, egyhármas, baszdki, nagyon-nagyon, érted, ráfényeztettem egy slankított, harántcsíkos pitbullkutyát bézbólsapkában, érted, még rá akartam kopíroztatni a Szilvássit is, mer' az a kedvencem a kormányban, érted, olyan feje van, mint a Vászkának, aki nagy spanom, ukránból jött és vasazik, már amennyire a huzagolt 7.62-es csövet vasnak lehet nevezni, na hadd ne mondjam már, úgyis tudjátok, mondjuk még az is azonos köztük, hogy a Vászka öccse, a Szerjózsa is hülye, de ő nem grafológiából kifolyólag, hanem ex works, születésileg.

Egyébiránt kibaszottul csípem a reformokat, körülbelül a hatodik közalkalmazottat rúgják ki a környezetemben, nem győzök röhögni, dögöljön meg, aki nem vállalkozó, baszdki, tudjátok, a kulcsszó: VERSENY, én például versenyzek, a városban lámpától-lámpáig, optikai tuning plusz öt lóerő, hehe. Szóval, vállalkozni kell, meg adózni, mert a sok köcsög adócsaló miatt van itt elkúrva tizenakárhány éve, már nem tudom számontartani, mondjuk én fizetek is adót, eleget (ÁFA-t a sörön, meg a hambin, legfeljebb, hülye vagyok én, kicsiköcsögök? Ja, tébét meg minek, beteg nem vagyok, pezseg bennem a koksz, verebek.)

Mit is akartam már mondani? Ja, hogy kicsiköcsögpucuk, le kéne cuppani a csecsről végre, fáj nektek, hogy itten rend lesz téve, vállalkozók világa jön el, mint ugye a Vászzka, a Szerjózsa, meg én, asszem ez azzal jár, hogy gyúrni kéne mindenkinek alanyi jogon és jól jegyezzétek meg kicsiköcsögök, hogy kemény az élet, a Gyurcsány úr is megmondta, hogy ez az ország egy konditerem, ahol meg kell erősödni, na azóta tudom, hogy jól szavaztam. Kicsit sírok is most, ahogy ezt felidézem. Konditerem. Ezt mondta.

Na, most meg röhögök, ahogy eszembe jut az Amália néni a szomszédból a teszkós cvekkerrel, elképzelem a fekpadon szériázva; csak az otthonka tartja össze, meg a gyomorbaj. Majd tornázik egy kicsit.

A sok hülyének meg, aki nem ilyen értelmiségi mint én, meg a Bertalan, tudjátok, ilyen független, aki szereti Gyurcsány urat, annak azt üzenem, hogy szétrombolom az arcát és bújjon vissza a vezérürü seggébe. Tik vagytok parasztok!

Viszlát, szevasztok!

tirpak-admin Kovátsch Gamma Bertalan: Orbánra gondolva

Már egy hete csak Orbánra és a hülye papokra gondolok. Pontosabban ezekre gondolok már vagy tíz év óta, amióta a Fidesz rossz irányba fordult és nem küldte az esedékes csekket a nemszervilis cikkért, de egy hét óta különösen. Odáig fajult ez a dolog, hogy még velük is álmodtam. Az úgy volt, hogy csak úgy rutinból benyomtam lefekvés előtt egy Bock Magnifico 2003-as palackot. Mondjuk az megérne egy külön postot, miért kell nekem ilyen kibaszott drága borokat innom, amikor a bortól rám jön a hányás és a Diana sósborszeszt mindig jobban is szerettem, de hát az Értelmiségi imázsért tenni kell. Pilhál a fos Magyar Nemzetből ihat keverteket a sarki kocsmában, az én célközönségem viszont tele van borsznobbal, hogy rohadnának meg mind.

Bortól felajzva azt álmodtam, hogy kedvenc Sherman tankommal nyomulok be a Magyar Nemzet szerkesztőségébe. A tank orrán valahogy a Wurlitzer emlékdíjam is ott volt és a sok konkurrens, engem nem szerető újságíró úgy futkosott ott, mint a patkány. Én pedig csak kacagtam és a főfegyverzettel párhuzamosított fospumpával beterítettem őket mind. Az álmok szokatlan módján Orbán is ott volt néhány püspökkel és az ellenblogom írójával, célba vettem őket és éppen meg akartam nyomni a fospumpa gombját, amikor felébredtem.

Sejthetitek, teljesen fel voltam ajzva. Úgy, pizsamában odaálltam a tükör elé és pózoltam egyet a parabellumommal, még az SS Oberstrumbahnführer sapkámat is a fejembe nyomtam. Jó élmény volt, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Ahogy így álldogáltam, eszembe jutott, mit is szólnának ehhez a nyálas liberálisok. Hát az üzlettársaim semmit, azt sejthetitek, legfeljebb röhögnének egyet és azt mondanák, Bertalan, fasza gyerek vagy, de biztos elkezdene köpködni a rendszerváltásból megmaradt széplélekből egy-kettő. Múltkor is mit összepufogtak a gyerekgyároson. Miért, nem úgy van? Azok ott a putriban ... na jó, hagyjuk ezt, barátilag azt tanácsolták az újságnál, hogy ejtsük a témát egy
időre.

Nem, ezekből elég volt. Egyből el is kezdtem agyalni, kik fogadnák jól a Shermanes fantáziáimat. Ahogy így keresgélek a Wikipédiában, hát nem belebotlok a konzervativizmusba? Egy baj van velük, ezek folyton morálról pampognak. Sokan olyan messzire mennek közülük, hogy a vallást is képbe keverik. Nincs valami jó ötletetek, hogyan lehetne kivonni a jót a buliból, a horrorisztikus tündérmesét pedig kivágni a picsába? Néhány használható ötletmorzsát várok
a kommentekbe, agyatlanok!