Ma számolni fogunk, gyerekek.
Tudjátok, mi az a jelkép? Nem? Na ne hazudj, nem. Mégis honnan tudnád, ideológiailag képzetlen barma, amikor még én se tudom, kisköcsög? Ez persze nem akadályoz meg abban, hogy megszámoljam mindet. Nem akadékoskodik ott a hátsó sorban, fiam, mert szétültetem. Mikor tanulja már meg, hogy amihez nem ért, abba nem pofázik bele? Hát tudta talán a Kántor, hogy mi az a számelmélet? A válasz: nyilván nem, de ez nem gátolta benne, hogy kifejtse és levezesse, pedig az aztán olyan hülye volt, hogy a saját nevét is C-vel írta – a wannabe, marginális szerzője, az. Csak a végtelen libertariánus türelem volt az oka annak, hogy sokáig megemlékeztek róla a matekkönyvek. Szerencsére ennek az időszaknak már vége, és meg kell, hogy mondjam: én ennek örülök. Nem szerepelhet a tananyagban az idők végezetéig ez a tudatlan tuskó, aki a saját nevét is Cantornak írja. Cui vadis, Domine?
A Kántorról és a fitymaszűkületemről jut eszembe a Szent Előbőr. Mi van? Hogy hogy jön ez ide? Leül, egyes. Kinek képzeli magát, fiam, hogy meg meri kérdőjelezni azt, hogy nekem miről mi jut eszembe? Asszociatív elme vagyok, kész, ez van. És tehetséges. Még így is évek kitartó munkájába telt, hogy mindenről ugyanaz jusson eszembe. Nem irigykedik, gyakorol. Majd otthon fiam, nem most gyakorol az előbőrével, tegye azt el! Most figyel, tanul az okosabbtól, ezért van itt.
Mivel én ugye előbőrileg, azaz fitymálólag roppant képzett vagyok, pontosan tudom, hogy azt a micisapkát – azzal az undorító önkényuralmi jelképpel, a kereszttel a tetején – a maguk ezer meg kétezer éves, nevetségesnek mondható történelmi jelentéktelenségével egyetemben pont a vörös csillaghoz érdemes hasonlítani, mert ugye hasonló célokat szolgáltak. Már abból is látszik ez, hogy folyton egymást akarták betiltani: a vörös csillagosok a keresztet, a keresztesek meg a vörös csillagot. Egykutya. A különbség csak annyi, hogy ezek az atavisztikus jegyeket magukon viselő jobber majmok ragaszkodnak a saját jelképeikhez, a tudatlanságára kicsit is adó MSZP-szavazó viszont tudja, hogy minden jelkép káros, minden ikon gázos, és tisztában van vele, hogy a Haza Megmentője csak kiforratlan viccként akart itt ilyeneket leporolni. Lárifári, nem ilyen gyerek ez a Feri.
Azt akartam még mondani, hogy kurvára megvetem, ha valaki mindenféle szervezetekbe tömörül, hogy társadalmi kérdéseket vitasson meg, és ideológiai irányvonalakról meg racionális szükségekről jártassa a pofáját, mielőtt elmegy szavazni. Ezek agyhalottak. Az elit tisztában van azzal, hogy a polisz ügyeivel való foglalkozás annyit tesz, hogy az ember nem tájékozódik teljesen feleslegesen a polisz ügyeiről, hanem dönt róluk. Hagyjuk ezt az értelmiségi, előbőr-csattogtatós faszverést másra – nem okoskodni kell, hanem a szellem és a morál csúcsairól magasról szarni mindenre, és úgy szavazni 4 évente az MSZP-re, hogy mindenkit gyűlölünk a hányásunkban fetrengve, mert az jó. Ez az egyedül tartható liberális nézet, ezt pedig onnan tudom, hogy én csak ezt látom. Ikonok ugyan vannak, de isten nincs – ezt meg abból szűrtem le, hogy lefuttattam egy szörcsöt, és ikont azt kurva sokat talált a nagyon merev lemezemen, istent meg egyet sem. Rendszerüzenetet is kaptam, mert igen, kisköcsög, nekem üzen a rendszer: „The file called isten.exe was not found on your hard drive. Contact your system administrator for help.”
Egyébként már írtam is egy mailt a Bill Gatesnek, mert az tarthatatlan, hogy ikont csak a jobb gombbal lehet cserélni, a ballal nem. Fel is vagyok baszva idegileg. Még szerencse, hogy kicsengettek. Vége a ma tematikának, húzzatok a faszba haza, és kapjátok be az Árpád-sávos rudimat!
Höndör B Margit: Összegyűjtött írások magamról I-III
