Kovátsch Gamma Bertalan Eggyel kevesebb

Elitek, pezsgőt bontunk. Egy romkocsmással kevesebb. Cs. Kádárt kinyomták a rádióból, hát nagyon ideje volt. Ahelyett, hogy az adófizetők pénzéből hangot kevert volna, tüntetgetett a neutronbomba ellen. Fogadjunk, még Tamás Gáspár Miklóssal is dumcsizott néhanapján, a szakálla az pont olyan volt. De hát a fák nem nőnek az égig, végre kibaszták őt a rádiótól.

Mert jegyezzétek meg, elitek, meg kell kavarni a fosszínű állóvízet. Ha kell, egy fospumpával. Tűrhetetlen, ami a közrádióban van, pangás, a XXI. században versenyképtelen minőség, mindezt az "értékek" nevében. Miközben mondjuk ott van a Tilos Rádió, amelyik már több, mint egy évtizede képviseli a minőséget, az értékeket. Épp azért, mert értékeket képvisel, épp azért van néhány száztól néhány ezerig terjedő hallgatósága. Miközben a közrádió az "értékeivel" hová jutott? Ott dagonyázik a milliós hallgatóságával a középszerűség mocsarában. Változás kell, akik bizonyítottak, kapjanak lehetőséget, akik meg nem, azok ne éhségsztrákoljanak, hanem tanulják meg, hogyan kell kezelni a fospumpát, ha már másra nem alkalmasak. Majd adunk mi a hallgatottságnak.

Csendben megjegyzem, hogy úgy érzem, most már én is bizonyítottam. Ez a blog már túl szűk nekem, szélesebb körben teríteném a gondolatiságomat. Volt nekem is rádiós múltam, csak úgy mondom.

Tanmese az elbocsátott rádióshoz, figyeljen, akinek füle van. Volt nekem két orosztanárnőm. Mindkettő jól tanított, de az egyik kedvvel, a másik kedv nélkül. Rendszerváltáskor mindkettő repült, mert mi helyettük a kvarcjátékokat választottuk. Erről szólt a rendszerváltás.

Birkábbaknak lebontom a tanulságot. Lehetsz jó vagy rossz, mindegy. Ha változik a divat, repülni fogsz, mint a győzelmi zászló.