tirpak-admin Hot&Tóta A. Lajos: Okosságomról

Bár már sok érdekeset írtam, elitek és birkák, van, amivel még mindig adósotok vagyok. Eddigelé sosem beszéltem nektek az én fene nagy eszemről nyíltan. Bújtatottan persze ott volt a sorok között, az értőknek. Ám most nyilvánvalóvá kell tennem, hogy mindenki tudja, mennyire is vagyok okos.

Túl.

Ez az én legnagyobb bajom, ez a túl okos mivoltom nekem – ezért értenek ily kevesen. Ezért csúszik lefelé a blogom is az indexen, és a könyvem is ezért fogyott ennyire visszafogottan. Túl okos vagyok nektek, na. Néha bizony még magamnak is. Ezért ordítozom naphosszat, hogy ezt felfogjátok. Nehéz dolgok ezek.

Annyira okos vagyok, hogy nem szoktam ingyen írni sem. Hát hülye volnék. Ha egyszer fizetnek érte, miért csinálnám ingyen, nem? De. Az pedig, hogy fizetnek érte, érthető. Ugyanis eszement jól írok. Ki is tüntetnek érte néha. Ez is azért lehet, mert ilyen okos vagyok, asszem. Ma ezredszer is lerántottam a leplet a rendszergazdáról például. Tudjátok, ő az a szakállas fiatalember, akivel egy katolikus pap buzul, miközben arról cseverész vele, hogy az apja milyen és mekkora. Furcsa foglalatosság ez, bár gondolkodni jó, főként azoknak persze, akik még nem elég okosak ahhoz, hogy séróból tudjanak mindent, mint én. Ezek után fel nem foghatom, miért nem én vagyok az emberiség jókora részének spirituális vezetője, és miért egy rendszergazda az. Aztán még ünneplik is. Pedig én okos vagyok. Eh.

Mi, okosok, persze tudjuk, hogy másik ünnepet kell óhajtani, más vezetőkkel, más célokért. Ti egyelőre egy kicsit kevésbé tudjátok, mint én. Ez azért van, mert ti nem vagytok ennyire nagyeszűek és bátrak. Ne is akarjatok azok lenni. Egyrészt úgyse menne, vannak ilyen eleve elrendelt dolgok, de nem akarok a predesztinációval előhozakodni mostan. Fontosabb, hogy ti azt nem tudhatjátok, birkák, hogy mekkora teher ennyire nagyon okosnak lenni. Boldogtalan ám nagyon az ennyire okos ember élete, sokkal boldogtalanabb, mint az ostoba hívőé.

De hát mindenkinek megvan a maga keresztje.

tirpak-admin Hot&Tóta A. Lajos: Lost Highway

Na, bakker.

Nem erre számítottam. Felkelek gyanútlanul, és a kora reggeli automatizmusokat életbe léptetvén, a gőzölgő kávé kortyolgatása közben mélán tekergetem a kapcsolókat meg a kormányt, készen állva rá, hogy a tévedhetetlen irányjelzőt követve a szokott parkolóba navigáljak az információs szupersztrádán, testben és lélekben felkészülvén a mai napra útmutatásilag. Ám a weboldalon semmi újság, csak a konzerv, hahaha. Pedig már nagyon várom a szcientológusokról szóló cikket, lévén eddig nem tudtam elhelyezni a világképemben az összes ilyenológust, in- és konkluzíve. Mivel azonban nincs fent semmi újdonság in that particular corner of cyberspace, csak merengeni tudok egyelőre, hogy vajh' mi lesz abban az írásban -- ha, akarom mondani: amikor lesz. Nem türelmetlenkedem, elvégre ha már munka, ritkán jó – vagy hogy is van ez a mondás. Inkább szemelgetek az eddigiekből, a korábbi irányjelzés [v.ö.: index] alapján.

Nem tudtam meg nagyon sokat, de arról mind számot adok. Figyelem, most idézni fogok a Mestertől, mert ilyen kényes esetekben akkor jár el leghelyesebben az ember, ha tiszta forrásból merít. Mit kell tehát elöljáróban tudni a szcientológiáról és annak örvén az ilyenológusokról úgy általában?

„Szerintem a szcientológia egy ocsmány csalás. Ugyanezt gondolom a többi vallásról (…)”

Hasonlítsuk ezt össze az alábbi, képzelt mondattal: “Szerintem ugyanis Princz Gábor ocsmány csaló. Ugyanezt gondolom az összes bankárról (…)” Vagy esetleg ezzel: "Szerintem ugyanis a miniszterelnök morálisan elítélhetően szerezte a vagyonát. Ugyanezt gondolom az összes miniszterelnökről (...)" A hasonlóság nyilvánvaló. Ha valaki azt hazudja, hogy bankár, miközben tolvaj, akkor nyilvánvaló, hogy minden bankár tolvaj. Ha egy politikus tisztességtelen, akkor a politikus mint olyan, per definitonem tisztességtelen. Ha valami azt állítja magáról, hogy vallás, miközben csalás, akkor egyértelmű, hogy minden vallás ocsmány csalás. Mossunk össze mindent mindennel, az a tuti -- de közben ne feledjük ezeket koherens rendszerbe is szedni, mert elfogulatlanul, kívülről szemlélődően tudományosak is vagyunk, úgy ám. Minden parallelogramma négyzet, basszameg. Minden piros-fehér csíkozás nyilas. Minden bogár rovar. Morteint nekik. Utáljátok ellenségeiteket.

Amennyiben ugyanis valaki esetleg azt gondolná, hogy a vastagbetűs idézetben az a lényeg, hogy a szcientológia ocsmány csalás, na, az a valaki téved, és nem rendelkezik az én rendszerező elmém tisztánlátásával. Merthogy az a lényeg, ha nem értenénk világosan, hogy az L. Ron Hubbard 2.0-t kimondottan érdemes összehasonlítani a buddhizmussal meg a taoizmussal például, hogy csak két nyilvánvalóan ocsmány csaló bandát említsek, akik szintén a számító, haszonleső fajtából valók. Azt felesleges vizsgálgatni, hogy melyikük mit mond, urambocsá', tanít. Az is mindegy, hogy évtizedekben vagy évezredekben mérhető létezésük időtartama, és az is, hogy milyen alapokra építenek. Röhög a vakbelem. Nem jó dolgok ezek, teljesen elavultak. “Ilyen gyerekes szumózások, Semmire se jó ez ma már. We need guns, lots of guns.” Vágod? Hát kurvára remélem, mert semmit sem utálok jobban, mint a falnak beszélni, és hülyéknek magyarázni.

Azonban, ilyen témákról szót ejtvén le kell szögeznem azt is, hogy: “Még a szent előbőr kéne a bal felső sarokba.” Csak a megfelelő kontextus végett. A szcientológiát ugyanis a kereszténységgel is érdemes párhuzamba állítani, nyilvánvalóan ugyanarról van szó. “Avatott és harcedzett egyházbaszogatóként úgy gondolom, annyit el kell viselnük [a szcientológusoknak], mint a keresztényeknek, [pláne] ha ilyen faszságokat hirdetnek.” Nem nehéz itt párhuzamot vonni, csak megfelelő ideológiai képzettség kell hozzá. Ezek mind ”ilyenológus köcsögök”, kár is lenne különbséget vizionálni közéjük, amikor nincs. Különben sem a részletek a fontosak, hanem az, hogy “nagy móka van kilátásban”. Én egy ilyen mókázós arc vagyok, a humor nagymestere. Nem ismerem benne a tréfát, na. Ilyen egy elfogulatlan valláskritikus lesz az ember, ha már 4 évesen is utálta az életünkre rátelepedő román rajzfilmeket, meg egyébiránt is otthonosan mozog a történelemtől kezdve a filozófián át a reklámokig bezárólag minden területen.

Reménykedjünk benne, hogy hamarosan többet is megtudunk. Szomjúhozom az összefüggéseket.