2008. december 31.

Höndör B. Margit
BÚÉK;)

2008. december 27.

Prosztó M. Beléndek
Ilyen ország pedig van

Igazán nem szeretném terhelni a blog elit közönségét a személyes élményeimmel, de ezt muszáj megosztanom Önökkel, mert hülyeország szimptóma-gyűjteményemet megint sikerült egy olyan esettel gazdagítani, ami... ami... kicsit sírok. Mostanáig nem értem. Segítsenek ezt megfejteni. Feldolgozni. Megérteni.

Gizike, adjon egy sajtospogácsát, Bertalan, teát, Tölgy, legyen szíves egy Burke idézetet.

Most stimulusokra van szükségem. Gizike, mégsem kérek a sajtospogijából, annyira mégsem vagyok elkeseredve.

Na, szóval, az úgy volt, hogy kimentünk íjjal lőni a patak partjára. Igen, ez ilyen mélymagyarkodás, tudják, íjjal lődözni. Tök jól megy, saját magam még nem lőttem hátba. De nem is az íj a lényeg, amúgy, mindjárt mondom tovább. Ketten mentünk ki. Hogy legyen, aki kihúzza a lábfejemből a nyilat, bevigyen az ügyeletre, meg ilyenek. Városon kívül, tök üres rét, közterület, kavicsos úton közelíthető meg, a félig fagyos mezőn itt-ott jégbőrös dagonyák.

Felakasztja szépen az ember a fára a céltáblát, kimér 20 métert, felemeli az íjat, könyök vállal egy szintben, ideget kihúz, hunyorít... a másik mellette áll, szóval tartja. Tartaná.

Szóval, kihúz, hunyorít.

Motorzúgás, hátulról, a földúton egy Chrysler feltűnik. Gyorsan jön. Namost, ezt úgy kell elképzelni, hogy egy száz méterekre se erre, se arra senki. Rét. Patak. Csend. Fák. Nihil. Százötvenhárom Chrysler elfér, akárhol. Százötvenhárom piknikező család elfér, akárhol, és én még akkor nyilazhatok. Már ha van egy család is, amelyik mínusz három fokban piknikezik. Akkor legyen százötvenhárom kutyasétáltató.

Nade, ez a Chrysler (mittomén milyen, nagy amerikai fos szedán, kompenzálósoknak) bevág mellénk, elhajt az autónk mellett, bele egy lefagyott dagonyába, kipörög a kerék. A sofőr visszavált, pörget, a Chrylser forog, vágja ki a sarat, teríti be az autónkat és minket. Két méterre állunk tőle. Nem lehet véletlen. Produkció!

Kék halál. Szó bennszakad, hang fennakad. Nézünk, hogy ezt így most hogy. Minek? Nyugodtan elmehetett volna mellettünk szép lassan, és ötven méterre megáll. Nem. Ő beáll közénk és a céltábla közé. A dagonyán át. Kicsapatva a sarat. Ránk.

Ajtó mögül - ősz bárd helyett - sofőr emelkedik ( a bárd, szamurájkard azért nincs kizárva), magas, barna bőrű, bajszos fickó, első ránázásre látszik, hogy az az öntelt, újgazdag, szemétláda fajta, ahol az újgazdag eufemisztikus körülírása a színesfémkereskedőnek, vagy a stricinek. Mellette szőke anyu, mögötte nyolcéves forma gyerek. Meg a céltábla. Az autó mögött.

Kezemben az íj. Felajzva. Én is. Felajzva.

"Hülye vagy? Hát lehet ilyet csinálni?"
"Mi van? Besikerült?"
"Be. Összecsaptál. Hát lehet iylet csinálni? Nem is értem?"
"Sorry."
"Ez hülye."
"Mi van?"
"Mi van?"
"Nem érted, hogy sorry? Örülj, b... meg, hogy nem a terepjáróval jöttem."

Értik. Örüljek, hogy nem terített még jobban be egy terepjáróval. Végül is, megtehette volna. Lenin elvtárs is visszadta a gyereknek a labdát, pedig agyonlövethette volna. Nagylelkű.
Sőt, örüljek, hogy rögtön nem hajtott át rajtam. Megtehette volna, terepjárója is van. Ezt szükségesnek is érezte közölni. Nekem egyébként nincsen (sajnálom, Bertalan), de már fontolgatom, hogy veszek, ezekbe a mélyintellektuális körökbe, úgy látom, belépő.

Tudja azt is mondani, angolul, hogy sorry. Ez már valami. Trendi, nem?

No, lássuk mi járatban. Csomagtartóból benzinmotoros távirányítós autó ki, anyu, gyerek kiszáll, elkezdenek a benzinmotoros távirányítós terepjáróval az általunk íjászkodásra kijelölt terepen köröket leróni. Közel s távol mező, sehol senki. Gyerek zavartan néz, hol a berregő, füstölő kisautót, hol az apját, aki kezeli a távirányítót, hol a felajzott íjat. Szőke anyus kussban. Láthatólag ezért tartják.

Mi lefagyva, felajzott íjjal állunk. Céltábla apuson, mi több, a kisgyereken(!) és a berregő távirányítós ketyerén túl.

Mit tesz ilyenkor az ember? Üvöltene, mert ilyennel csak üvölteni lehet, meg keresztkulccsal ütni, mert a barom csak abból ért. Emberi interaktusokból, írt és íratlan szabályokból, normákból, ne adj' Isten, udvariasságból nem. De nem üvölt, nem üt, mert egy agyonszocializált hülye (és ott a gyerek is). Átgyalogol az íjász mezőből távirányítós kisautó-pályává avanzsált réten, tábla leakaszt, ötven métert odébbmegy, tábla egy másik fenyőre akaszt. Végre lő.

Öt perc (hangsúlyozom: öt perc) eltelik, apus berakja a családot és a füstöt eregető, hangos, ámbár annál drágább szart a Chrysler-be, beülnek, nagy gázzal indul, látványosan felénk hajt, befordul, ugyanabba a dagonyába, ugyanúgy szükségtelenül, kocsit megint beteríti és elmegy.

Mostanáig nem értem. Ez vagy valami parajelenség volt, vagy ennek az országnak annyi.
És ezt komolyan mondom.

2008. december 26.

Hébér-Lopó Lajos
Suum cuique

(kiszivárgott magnófelvétel)

... méghogy "Boldog új évet!"?
Méghogy "Kellemes karácsonyi ünnepeket!"?
Könnyű azt mondani!
Én is szívesen mondanám.

De nem, kedves Barátaim.
Nekünk tudnunk kell nemet mondani.
Mert mi különbek vagyunk,
mint a kockásöltönyös falusi vámpír. (nevetés, tetszés zaja)

Hagyjuk ezeket a felelőtlen kívánságokat.
Hagyjuk ezeket a populista, népszerűséget hajszoló fordulatokat.

Válságok korát éljük.

Ilyenkor igaz szavakra van szükség.
Ilyenkor nem lehet hazudozni.
Ilyenkor nem lehet képmutatónak lenni.
Ilyenkor nem lehet "az emberekre" hivatkozni.
Mégha ez is a könnyebb út. Amin egyesek annyira járni szeretnek.

Tanuljuk meg végre.

Mindenkinek csakis
olyan éve és olyan karácsonya lehet,
amilyet
megérdemel!

Mindenkinek. Kivétel nélkül.
Kicsivel se jobb, kicsivel se rosszabb.
Mert ez így igazságos.
Aki jobb új évet akar, mint ami következik -- tessék, megvolt a lehetősége.
Mit tett érte?

Nem a kormányra kell mutogatni.
Ilyenkor oda kell menni a nagyhangúakhoz meg a zúgolódókhoz,
belehajolni az arcába,
de egészen közel,
és megkérdezni:

"Tölgy, Maga mit tett a kellemes karácsonyért?"
"Gizike, Maga mit tett a boldog új évért?"
"KGB, Őrnagy, Prosztó, Szidónia, Maguk mit tettek a Haladásért?"
"És maga, Hébér-Lopó?"

Meglátjátok, hirtelen semmit se fognak tudni mondani.
És ha azt mondják, hogy megnézték a képmeséket, ne vegyétek őket komolyan.
...

2008. december 24.

Kovátsch Gamma Bertalan
Megkapják majd ...

... ne aggódjatok!

Most csak bontogassák a prolik az ajándékokat, tettessenek szeretetet. Amikor valójában a lapostévét szeretik, amit a fa alá kaptak, de erről majd máskor. Inkább teher ez nekem, de el kell viselnem. Aztán kapnak majd, mint tavaly.

Addig is, vegyük fel a terepszínt, hogy annál nagyobb legyen majd a meglepetésük.

2008. december 23.

Prosztó M. Beléndek
Pangás

Nem értem, mi van már magukkal?

Megannyi téma hever parlagon és maguk holmi gripenekkel foglalkoznak, meg kövér ülepű tömegközlekedőkkel, meg tapizós bácsikkal.

Közben:

  • Michael Jackson megvakult az egyik szemére!
  • A maciarcú és az amerikai papakedvence közül az utóbbi nyerte meg a Megasztárt!
  • A pápa beszólt a homokosoknak! (Sebaj, a Mester majd jól leoltja!)
  • Tomket Béla és a Normalitás és Tiszta Kéz Pártja stencilezte a kopogtatócédulákat!
  • A Jobbik lenyomta a nyálas liberálisokat!
  • A hülyemagyarok megint túlköltekeznek Karácsonykor!
  • Gaskó a Hülyék Pártjának az ügynöke!
  • Az Úr megrettent az új konzervativizmustól!

Tovább is van, mondjam még?

2008. december 20.

Ferenczy A. Szidónia
Politikailag inkorrekt


"Hazakísérhetlek utána?
Meddig engedtek el?
Kilencig?
Addigra kell otthon lenned, vagy akkor kell innen elindulnod?
És egyedül mész el, vagy jönnek érted a szüleid?
Van rágód? Mer' én nem hoztam magammal.
Merre laksz?
És hanyadikos vagy?
És Ás vagy, vagy Bés? Cés?! Ú.
És ki az o.föd. ? Karcagi?!
Nem baj, hogy megfogtam a kezed?
Szereted ezt a számot? Nekem tetszik."

(c) bëlga

Höndör B. Margit
Reformjavaslat

Azokban a tirpákokban, akik rendszeresen igénybe veszik a BKV szolgáltatásait, időről időre felmerülnek bizonyos gondolatok.
Egyszerűbb lelkek (Zászlós, Prosztó, Tölgy) leragadnak a „kinyírniabüdöskomcsitakiaszámbaliheg” típusú ábrándok kergetésénél, esetleg az utazás végén, leszálláskor könyökükkel oldalba böknek egy tetszőlegesen kiválasztott személyt, és elfutnak.
Haladárok – mint például én – a megoldáson törik a fejüket, mert egész lényüket áthatja a jobbító szándék, az ország felemelésének vágya, meg okosak is, a kedvességen és a szépségen kívül.
Ez volt a bevezetés, most jön az indítvány:

Miért nem a fenék mérete határozza meg a jegyek árát?
Hogy fizethet egy méteres ülepű dagadt állat ugyanannyit a jegyért, mint az egészségesen táplálkozó elit?? Háromszor annyi helyet foglal el ülve is, állva is!
A nagyseggűek fizessenek többet az utazásért!
Egy könnyen legyártható ülepkaliberkalkulátor alkalmazása nemcsak jelentős pluszbevételt eredményezne, de igazságosabb társadalmat is! Arról nem is beszélve, hogy másodlagos hatásként egészségesebb életmódra nevelne, a bioélelmiszerek és a zöldségtermelők extraprofitjára kivetett adó pedig végre lehetővé tenné, hogy a szomszéd telken megépüljön a GÜZÜGIZI EZOTERIKA ÉS FODRÁSZAT, a javaslatra szavazók 20 % árengedményt kapnak 10 évig minden szolgáltatásból.

2008. december 17.

Höndör B. Margit
A legszörnyűbb karácsonyi dalok

versenyének harmadik helyezettje:
KGB énekel

2008. december 16.

Kovátsch Gamma Bertalan
Karácsonyi megmondás

Megmondjam, mit gondolok a hülyemagyar prolikról? Megmondjam? Azt gondolom, hogy ...

Nincs nekem ehhez hangulatom most.

Én is elhúzok valahová, ahol nincs internet.

Ezt a dalocskát küldöm mindenkinek, aki erre vetődik. Még az eliteknek is.




Höndör B. Margit
Poszt

Miért kellene egy blogírónak mindenhez értenie?
Miért kellene bármihez is értenie egy blogírónak?
Itt van például KGB: már fél éve letette az aerobikedzői tanfolyamot, és még egy szót sem írt erről, bezzeg gasztronómiai kérdésekben folyton megnyilatkozik, holott idáig a legsikeresebb vállalkozása egy maggi leveskocka feloldása volt egy pohár vízben.
Vagy itt vagyok például én. Még én sem értek mindenhez, de azt azért tudom, hogy a klímaváltozásnak az atomrobbantások az okai, hogy a bálnahalandóság és a vérmételyt terjesztő csigák elszaporodása igenis összefüggésben vannak egymással, hogy a mobiltelefon agyrákot okoz, a gazdasági válságot Prinkmayerné Lelkes Piroska robbantotta ki egy balegyenessel, hogy a Föld belezuhan a Napba, Kiskunlacháza pedig egy porfészek, és tahók lakják.
Mi ennek az országnak a legnagyobb baja?
A hülyekeresztények és a szemétlibsik, az egyik náci, a másik komcsi, körülöttük meg ott kóvályog a sok szerencsétlen birka.
Mi a megoldás?
Na, ezt már kurvasokszor elmondtam, nézzetek utána.
Mi lesz holnap?
Szabadságra megyek! Juhéé!:)

2008. december 15.

Kovátsch Gamma Bertalan
Hódolat a Mesternek, X.

Tóta W. Árpád Hódmezővásárhelyről beszél, ahol sohase járt, továbbá véleményezi Hódmezővásárhely adósságait és az ott létrejött bal-jobboldali összefogást.

2008. december 13.

Kovátsch Gamma Bertalan
Hódolat a Mesternek, IX.

Tóta W. Árpád, az ország első Pulitzer-emlékdíjas internetes publicistája a Karácsonyról, konzumidiótizmusról, Jézuska PlayStation-jéről és a hitelválságról.

Ezredes K Őrnagy
A filmtörténet legjobb háborús jelenete, Prosztónak

A filmtörténet legjobb háborús jelenete ez:

Prosztó M. Beléndek
Mai zene - Ezredesnek



Theme Song

A filmtörténet legnagyobb háborús jelenete. Ever.

Kovátsch Gamma Bertalan
Hódolat a Mesternek, VIII.

A Mester fellépése a Szempont 2008 dec. 11.-i adásában. Ebben a részletben a Mester kifejti, miért nem iszik magyar bort, mi a baj a Himnusszal és beszól a tokaji bornak is.

2008. december 12.

eN
Gizikének Sok Szeretettel

A TIKMÖZ (TIrpák Közösség a MInőségi Zenéért) ajánlásával:


<3

Höndör B. Margit
Felszólítom

a blog összes szerzőjét, hogy azonnal írjon egy postot, bármiről bármit, mert ha még egyszer meghallom ennek a hülye mikuláshíradónak a bejelentkezését, beleharapok az asztalba!

Prosztó M. Beléndek
Szolgálati közlemény

Aki nem ír a Rémregény blogba, nem is igazi elit!

Katt

2008. december 10.

Kovátsch Gamma Bertalan
Fasiszták márpedig nincsenek

Fasiszták márpedig nincsenek.

Mostanában.

Korábban voltak aggasztó jelek, amikor Orbán polgári köröket szervezett és abba összegyűlt a sok fasiszta, akik azt hitték magukról, hogy politizálhatnak. Bazdmeg, politizálhatnak, azok a lófaszjancsik! Hülyének nem jár mikrofon. ÉN politizálhatok, a hülyeproliknak pedig kuss, jegyzem meg közbevetőleg. Orbán maga is fasisztával szűrte össze a levet, a Vonával, aki 25 éves korára már a MIÉP-ben volt érintve. Hadd ne keressek erről forrást, biztos találnék, ha akarnék.

Mostanában viszont nincsenek fasiszták.

De lehetnek!

Tudjátok, elitek, mitől lehetnek fasiszták? Attól, hogy a hülyemagyaroknak elege lesz a színes bőrű gengekből. Akik nincsenek, de lehetnek. Nyugaton már vannak ilyen gengek, akiket nagyon utálnak a helyiek, főleg a színesbőrűeket. Szemben a fehér bőrű gengekkel, akik szintén vannak, a színes bőrű gengek nagyon kirínak az európai szokásokból, mindenekelőtt azzal, hogy nem fehér a bőrük színe. Nyilván ti se szeretnétek, ha a szomszédotokban emberáldozatot bemutató aztékok laknának akiket a színes bőrükről lehet felismerni.

Fasiszták nincsenek, de nőhetnek.

Megmondom, mitől nőhetnek a fasiszták. Például az arra hajlamos orbánista polgári körösöknek elegük lesz abból, hogy a munkakerülő gyerekgyárosoknak rengeteg gyerekük van, amikor pedig a rendesemberek tudják, hogy a nagycsalád olyan, mint a lapostévé. Vagy ezek az orbánista polgári körösök besokallnak attól, hogy a cigány barbárok középkorba döntik szép hazánk egyes vidékeit. Sőt, ezek az egyszerű polgári körösök arra is gondolhatnak, hogy a cigányok egyszerűen kulturálisan alacsonyabb rendűek, hasonlóan a négerekhez és a muszlimokhoz.

Ha az orbánista polgári körösök véletlenül erre gondolnának, abból még fasizmus is nőhet, előre szólok. Kövér László is végre rendet követel. Csak nehogy pont ettől váljanak fasisztává az orbánista polgári körösök.

Tudjátok, a faszt érdeklik Kövér László polgári körösei. Amíg ők a fasizmussal viaskodnak, én a cigányság felemelésén fontolkodom. Az Európai Unió és a hülyeadózok rengeteg pénzéből ösztöndíjprogramot tervezünk a cigánygyerekeknek. Ezeknek meg kell érteniük, hogy fasizálódás következhet be, ha nem fizetnek. Ha viszont fizetnek, akkor lesz integráció és felemelkedés.

Különben itt maradunk a cigányokkal, egy kulturálisan alacsonyabb rendű, barbár gyerekgyáros fajtával.

2008. december 9.

eN
Mikulás_2k8

Breaking news: az idén csak egyvalaki kapott ajándékot, hogy ki az az alábbi riportból kiderül:





A riportban (álnéven) megszólal Prosztó aki bmwjéből kiszállva adott exkluzív nyilatkozatot, valamint Gizike és Tölgy is. KGBt nem sikerült utolérni, ahogy más Tirpákbokrétásiakat sem. Valami Leskelődőt vettek üldözőbe, aki lejárt szavatosságú pogácsát osztogatott, amitől több kisgyerek kórházba került.

2008. december 8.

Kovátsch Gamma Bertalan
Tökjókönyvek, 2050 évi kiadás

Opcionális kötelező olvasmány, "elektronikus média, XXI. század eleje" modul, P-U nevű szerzők.

Tóta W. Árpád: Mese egy szalmaszőke jányról.

(hentes mellékszereplő kivágva)

Laci és Zsanett egyszerű, naív szerelmesek. Zsanettért eljönnek a tévéből. Zsanett valóságshowban szerepel és összejön Szabolccsal. Zsanettet végül kiszavazzák, visszamegy a falujába és hozzámegy Lacihoz. A házasságuk nem lesz boldog. A falvakban akkor középkor volt, ma úgy mondjuk, a falvakban XX. század van.

Kiegészítő audiovizuális anyagból megtudhatjátok, hogy a XXI. század elején volt város és falu, ezek pedig különböztek egymástól. (duplán opcionális, kizárólag pluszpontokért)

2008. december 6.

Höndör B. Margit
GIZI&GÉZA KFT


Tökjókönyvek sorozatunkban ma:

Popcorn Dzsoni kalandjai

1 rész

Popcorn Dzsoni dög melegben
Feltépett a netre
A sok birka ott csetelget
Szinte minden este

Mit neki ez a sok barom!
Bjuti Dzsulit várta:
Tök jó volt az avatarja
Szuper a dudája

Dumcsiztak, de Bjuti Dzsuli
Gonosz mostohája
Elzavarta a kis csajszit
Vissza a konyhába.

Popcorn Dzsoni leugatta
A rusnya banyáját
Hogy holnap is skubizhassa
Bjutika dudáját.

„Hol a lóvé, Popcorn Dzsoni?”
Hang reccsen mögötte
Épp a Warcraft legizgisebb
Jelenete közbe’

„Ha nem fizetsz, net sincs, pajtás!”
A szót tett követte
Szegény Dzsoni hova legyen?
„Felmegyek hát Pestre!”

Még előtte mobiljáról
Rácsörgött Dzsulira
Utána - még utoljára -
Kiment a budira.

2008. december 5.

Bauer
A XXI. század bloggerei


Ne fogjon senki könnyelműen
A billentyűk pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe klaviatúrát vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent textet félretedd.

Kibertérben bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten* külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A bloggereket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki blogger,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő a monitor alatt!

*fiktív személy

2008. december 3.

Kovátsch Gamma Bertalan
Az Úr örök

Meglehet, a vallási tébolyult hatalomra jut.

Ez esetben szcenáriók vannak. Ferit leváltani lehet az MSZP éléről. De nagy butaság lenne. Egyfelől mert Feribe már annyit fektettünk be. Elkúrta, de abból mind tanult. Most valaki más is kúrja el, amíg beletanul? Aztán pedig Feri hisz a reformokban. Eddig nem sikerült neki igazán, de hisz. A Fospumpa nem hisz a reformokban, akárhogy is mondja. Aztán pedig az új MSZP-s főnök populista lenne, de Feri nem az. Aztán pedig ...

De mi a faszt fejtegetem ezt itt? Tök felesleges.

Ferinek rajta vagyok az Messengerén. Az új szoci főnöknek meg esetleg nem is lenne Messengere. Ferinek tehát maradnia kell.

Ha esetleg kell még néhány racionális érv, miért is kell Ferinek maradnia, találok én hirtelen.

2008. december 1.

Kovátsch Gamma Bertalan
Egy fideszes pokoljárása

Vegyünk egy fideszest.

Egy átlagos, nem túl okos, nem túl sikeres fazont, olyan fideszesformát. Aki fel akart volna kapaszkodni az elitbe, de hát a képességei nem voltak hozzá elegendőek, nem azt írta, amit kell, így aztán megmaradt a prolik között szánalmasan, roskadtan, fideszesen.

Felkel tehát a fideszesünk reggel és kezdődnek a megaláztatásai. A boltban szemberöhögi a pénztáros. Hallotta, az Orbán - mondja a pénztáros, teli szájjal röhögve. Azt mondta az Orbán, hogy a holnap ajtaja meg hogy szoborpark - mondja a pénztáros. A fideszes mögötti hivatalnokkülsejű eldobja az aktatáskáját, az oszlopnak támaszkodik és potyognak a szeméből a könnyek. A hivatalnokkülsejű mögött álló suhanc a földön hempereg a röhögéstől. A fideszes nyel egyet és lehajtott fejjel kilép az utcára.

Hallotta - mondja a biztonsági őr a munkahelye bejáratánál - a Navracsics! Az a barom Navracsics! Hogy program meg titkosszolgálat! Drága fideszes, hát ezt maga hogy bírja - kérdezi a biztonsági őr a nevetéstől fuldokolva - hát ez a Navracsics egy barom, egy kretén, egy elmebeteg, hát nem látja?

A fideszes szinte rohanva érkezik az irodájába. Késve. Mehet egyenesen a főnöke irodájába. Nézze, Jenő, kezdi a főnöke (a fideszeseknek ilyen hülye neve van, hogy Jenő vagy Győző). Nézze, Jenő. Én nem bírom nézni, ahogy tönkreteszi magát. A mai újságban is. A maga Szijjártója. Viszaköveteli a 13. havi nyugdíjat. A Parlamentben követeli. Ami olyan, mintha vissza is adná. Mintha ő kormányozna. Vissza akarja adni, pedig megmondta a Feri, hogy nincs. Megígérte a Feri, hogy majd ő visszaadja. Ha lesz rá mód. Ami olyan, mintha már el is vette volna. Nézze, Jenő. Nagyon komolyan. Ez egy szánalmas majom, ez a Szijjártó. Maga egy nem túl tehetséges, de igyekvő munkaerő. Ha szorgalmasan dolgozik, még szerény eredményeket is elérhet. Vegye már észre magát. Ezek nem győzhetnek. Olyan kretének, hogy húznak néhány balfaszságot és az őket nemszeretők elmennek szavazni.

A fideszes előtt hullámozni kezd a világ. A főnöke ... a szoba ... a szőnyeg ... a pálma a sarokban ... egy amorf formává áll össze. A távolból még hallani vél valami szirénázást, aztán végképp elsötétül a világ ...

Ne legyetek ilyenek. Ne legyetek fideszesek.