A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áhitat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: áhitat. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. április 24.

tirpak-admin
Hot&Tóta A. Lajos: Magyar-Blogger Zsebszótár


Kedves Olvasóink!

Tekintettel a Mester alkotótevékenységét sajnálatosan megszakító újabb szünnapra, az alábbiakban egy hiánypótló munkát teszünk közzé, hogy az ilyen – egyre gyakoribbá váló –pillanatokban is szolgálhassuk a Haza és Haladás nemes ügyét. Mint azt Önök is tudják, a nyelv örökös változásban lévő rendszer. Egyes kifejezések idővel kikopnak, értelmüket vesztik, hogy átadják helyüket újabb megfogalmazásoknak, hűen tükrözve ezzel az előremutató, kulturális-társadalmi átalakulásokat. A következőkben egy ilyen gyűjteményt ismertetünk meg kedves Mindnyájukkal. Azt tanácsoljuk, gondosan tanulmányozzák a nyelv mint kognitív eszköz segítségével nyomon követhető fogalmi-tartalmi változásokat, hiszen ez az önképzés elengedhetetlenül fontos abban a folyamatban, amelynek révén Önök is beilleszkedhetnek új, virtuális világunkba. Kérjük, fogadják olyan szeretettel ezt az összeállítást, amilyennel mi írtuk!


Világ:
A fejlődés mércéje – Ballisztikus rakéta
Az emberiség intellektuális fejlődésének kicsúcsosodása – Tank
Életéért küzdő őslakos – Haszontalan néger
Egy kontinens kiirtásának ideológiai megalapozása – Szerény javaslat
Ami számít – Erő
Ami még számít – Semmi
Jövő – Robot
Múlt – Fogalmam sincs

Politika:
Primitív, elmebeteg fasz – Orbán Viktor
Felelős, gondolkodó államférfi – Gyurcsány Ferenc
Kívánatos, jövőbemutató szereplő a honi közéletben – Kóka János
Szabadság – Pim Fortuyn
Európa esélye – Atombomba

Társadalom:
Önjelölt megmondóemberek – Krém
A zavarosban halászás ilyen-olyan nyertesei – Elit
A honi közügyek iránt nem érdeklődők – Hülyék
A cikkeimet nem olvasók – Alulinformáltak
Cigányság – Gyerekgyárosok, bűnözők
Akik mást gondolnak – Ellenség
Társadalmi igazság – A bűnösök meggyilkolása
Társadalmi katarzis – Akasztás

Közélet:
Ellenzéki sajtóorgánum – Dögkút
Elfogulatlan, független fórum – [index]
Tudatlan, tanulatlan fráter – Betlen János
Tukkóknak való ünnep – Március 15.
Megrendezendő társadalmi esemény – Robotháború

Hit:
Pápa – Papa
Tolerálható katolikus pap – Kiugrott pap
Többezer éves, vallásfilozófiai elmélkedések – Hülyéknek való mese
Hit – Agyhalál
Istenfaszázás – Agnoszticizmus

Én-blog:
Amivel egyetértek – Vélemény
Amivel nem értek egyet – Faszság
Cenzúra – Faszságok törlése
Egyre ritkuló postok, gyakran máshonnan belinkelve – Permanens fogadóóra
Ízléstelen uszítás – Jópofa szemtelenkedés
Mindenki fogadja el, akármit csinálok – Tolerancia
A velem egyet nem értők – Agyhalottak
Aki csak kommenteket írhat a postom alá, ha hagyom – Wannabe lófaszjancsi
Akikből élek – Birkák
Ősblogger – Tóta W. Árpád
Megrendelésre dolgozó, igyekvő iparos – Szirszart habosító senki
Felelősség – Maci volt


Szerkesztőségünk nevében szeretném megkérni a közösségi alkotás iránt elkötelezettséget érző Olvasóinkat, hogy eredeti meglátásaikkal, apró nyelvújításaikkal segítsék munkánkat. A javaslatokat – nem kell szerénykedni – IDE várjuk.

Köszönettel – a szerkesztőség.

2007. április 20.

tirpak-admin
Hot&Tóta A. Lajos: AD 2007


Az Úr 2007. esztendejében oda nyilatkozik minden titkok tudója, hogy a reklám csudára át fog alakulni, mert „a szpotból poszt lesz egy blogon” (anyám, ne sirass!). Ez pedig félelmetes különbség, filozófiai átlényegülés.

Mint tudjuk ugyanis, ha van egy blog, akkor ott nincs ám reklám. Nincsen. Ez a szar például nem ám a „szirszart habosító senkik” produktuma, hanem a blog szerves, elidegeníthetetlen része, ami még véletlenül sem reklám, ó nem, hanem valami máááááás… Majd mindjárt mondom, hogy mi.

Addig azonban értsük meg, hogy az internetes reklám ugyan fajlagosan még drágább is a tévéreklámnál, ugyebár azért, mert elvileg jobban célzott közönséghez szól, mérhetőbb a hatékonysága, addiktívabb a közönségre nézve, és a többi. De ne gondoljuk, hogy az internetes hirdetés, ami a blogon lévő posztok között van, az reklám. Nem az. Hirdetés. Újbeszél, duplagondol. Nem reklám akkor sem, ha esetleg annak tűnik, mert a Mester azt mondta, hogy nem az – tehát nem az.

Ez minőségi forradalom, ugye, az van, amit a Mester mond. Az a valóság mostantól. A reklám ugyanis – mint mindnyájan tudjuk – nem más, mint ami az „ötperces reklámblokkban” jelenik meg, tehát például ez az ócskaság itt, amit a wéblogon is láthatunk, nem reklám, és még véletlenül sem egy szirszart habosító senki ócska portékáját próbálja meg ránk sózni, hanem a minőségi tájékoztatás nemes ügyét szolgálja.

Azt is el kell mondanunk, hogy a kereskedelmi média, mint például az [index], valamint annak munkatársai, mint például ez a pofa itten, még véletlenül sem reklámokból, és az azért kapott pénzből élnek ám. Ó nem. Ők hirdetéseket helyeznek el, amiért anyagi ellenszolgáltatást kapnak, de hát ez természetes jelenség. A minőséget meg kell fizetni!

Jut is eszembe! A netes társadalom kiépülésével előbb-utóbb megjelennek majd azok az újságok és újságírók is, akik képesek értelmeset szólni. A konkurencia erősödni fog. Ezért a szirszart habosító kis senki nagyon jól teszi, ha már most gyakorol. Mert lehet még egy kicsit teszetoszáskodni, de nem sokat.

Hülyemagyar.

2007. április 9.

tirpak-admin
Hot&Tóta A. Lajos: Kvízjáték*** -- Az előzmények ismerete

Kedves Olvasóink!

Kérjük Önöket, legyenek becsületesek, és ne használják korunk vívmányát, a mindentudó Google-t, amidőn megpróbálják megválaszolni mai kvízkérdésünket: Ki írta ezt?

"Kétségtelen, hogy eddig még az emberiségnek semmilyen része nem csinált kultúrát és társadalmi szervezetet valamiféle elit nélkül. Hogy ennek az elitnek a feladata a társadalom vezetése, az szinte közhely. A társadalomnak azonban elsősorban nem azért van elitre szüksége, hogy legyen, aki vezesse: erre akad bátor vállalkozó akkor is, ha elit nincs. […] Az elit feladata azonban több és szélesebb, mint a társadalom vállalkozásainak, akcióinak a vezetése. Az elit legfőbb szerepe az, hogy az élet élésére, az emberi helyzetekben való erkölcsi viselkedésre s az emberi szükségletek mélyítésére, finomítására és gazdagítására mintákat, példákat adjon, azaz kultúrát csináljon. Erre a szerepre pedig már csak valamilyen elit, vagyis valamilyen értékelési rend szerint kiválasztott embercsoport alkalmas: az értékelési rend tudja csak biztosítani az elit által adott példák és minták érvényességét és kötelező erejét."


Amint látják, az illető lelkes követőkre akadt, szép számmal. Az elitről bizony sokan gondolkodnak hasonlóképpen. De vajon ki lehet ő, az eredeti kinyilatkoztató? Kérem, tegyék meg tétjeiket a kommentek között. Ne féljenek! Mi sem tesszük. Az sem tette, aki ezt leírta. A mi fajtánk nem fél. Mi, elitek, különös emberek vagyunk. Élcsapat.

***P.S.: Csalni nem ér! Google nélkül tessék tippelni.

2007. március 20.

tirpak-admin
Hot&Tóta A. Lajos: No Milk Today – Túlélőkészlet – Egy nehéz nap éjszakája



Mottó
"It's been a hard day's night
And I've been working like a dog"


Nehéz napnak nézünk elébe: ma nem lesz új Mesterpost, mert fáradt a lelkem. Bár kognitív képességeim lehetővé teszik számomra, hogy a logikai állítás szintjén megértsem ezt, a bennem élő, jóval ősibb agyi strukturákkal kapcsolatot tartó ösztönlény mégis tiltakozik, és a kilátástalansággal vegyes félelem karbamid-szagú kipárolgása lengi be kies lakomat. Mit tehet mást ilyenkor a magára hagyott gyermeki én, mint hogy a klasszikusoknál keres menedéket. Az alábbiakban egy gyakorlatban is alkalmazható túlélési útmutatót adok, – ajánlást fogalmazva meg mintegy – kapaszkodót a nehéz napokra.

07.00 A Herman’s Hermits örökzöldjével érdemes indítani, rögtön ébredés után:

“No milk today my love is gone away.
The bottle stands forlon a symbol of the dawn
No milk today it seems a common sight
But people passing by don't know the reason why”

07.30 Miután kisírtuk magunkat, kapjunk be néhány falat kétszersültet [esetleg háztartási kekszet], és öblögessünk le 2 dl langyos teát, kevés cukorral. Ezek segítenek, hogy túljussunk a legrosszabbon. Ügyeljünk rá, hogy magabiztosnak tűnve, kapkodás nélkül, mély lélegzeteket véve induljunk munkába – nem kell minden jöttment orrára kötnünk, hogy magunkra maradtunk, iránymutatás nélkül. Előtte mossunk fogat. A legjobb, ha a fenti előadótól az alábbi sorokat dúdoljuk közben:

“How could they know just what this message means
The end of all my hopes the end of all my dreams
How could they know a palace there had been
Behind the door where my love reigned as queen”

08.30 – 12.30 Próbáljunk dolgozni. Készüljünk fel a legrosszabbra: ma keveset fogunk kommentelni, hiszen nincs új Post. A Mester iránymutatása alapján válogassunk a régiek közül, olvasgassuk azokat. Tudván tudjuk persze, hogy örökké nem élhet konzerven az ember, de a legkisebb elkeseredésre utaló jel fellépte esetén is krákogjunk háromszor, acélozzuk meg akaraterőnket, és sziszegjük a következő szavakat:

“S ha én nem szólnék, kinyögné a szájam:
bár lennétek ily bűnösök mindnyájan,
hogy ne maradjak egész egyedül.”

12.30 – 13.30 Ebédszünet. Csak valami könnyűt együnk, ez a nap úgysem a hedonizmusról szól. Legjobb ilyenkor egy pizzaszelet vagy egy mekdöncis saláta. Próbáljunk beszélgetni azokkal az agyhalottakkal, akikkel együtt kényszerülünk dolgozni. A birkák persze nem olvassák a Mestert, így meg se kíséreljük elpanaszolni nekik fájdalmunkat. Viselkedjünk természetesen, kínáljuk őket rágógumival. Éberség! Ebéd után, ha fél percre magunkra maradunk, mormogjuk a következőket Karinthy Frigyessel:

“Nem mondhatom el senkinek
Elmondom hát mindenkinek


Hogy fájt amikor csúfoltak és kínoztak
És sokszor jobb lett volna lenni rossznak

Mert álom a bűn és álom a jóság
De minden álomnál szebb a valóság”

13.30 – 17.00 Próbáljunk ismét dolgozni. Csak nagyon ritkán frissitsük A WEBOLDALT, kerüljük a feltűnést. Készüljünk fel rá, hogy a Mester ezúttal állja a szavát, és tényleg nem lesz új post, hiába nyomogatjuk a refresh gombot. (Erről nagyon összetett véleményem van, úgyhogy nem fejtem ki, de muszáj megjegyeznem: nem, a Mester nem állta a szavát, és mégis van post ma is. Ezzel visszamenőleg annulálta véleményformáló kinyilatkoztatásomat. Hahaha. A szerk.) Aknakeresőzzünk helyette, és töltsünk le néhány cigányviccet és egy éhező afrikai négergyerekről készült képsorozatot az asztalra. Ha lehetőségeink engedik, a destroy mappába tegyük őket, és ez az egész a rockets&tanks könyvtár almappája legyen. Óvatosan frissítgessük a w.blog.hu-t, hogy növeljük tűrőképességünket. Ha elkeseredünk, idézzük fel a klasszikus verssorokat, ismét József Attilától:

“Kit anya szült, az mind csalódik végül
Vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni –
Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül:
Ebbe fog belehalni.”

17.15 – 19.00 Köszönjünk el agymosott kollégáinktól, és menjünk vásárolni. A legszükségesebbeken túl, okvetlenül szerezzünk be egy IQ-tesztet is. Fontos, hogy hipermarketbe menjünk. A fogyasztás templomában felszabadulunk, csökken korábbi frusztrációnk. Fizessünk bankkártyával, de semmire se vegyünk fel hitelt, mert az agyhalott dolog. Ne feledjük, pénzügyi analfabéták vagyunk. Mivel a Mestert most nem tudjuk megkérdezni, hogy mire szabad és mire nem szabad költenünk, akkor járunk el a legbölcsebben, ha az Eljövetel című örökbecsű munkát vesszük meg. Ne lepődjünk meg, ha a Libriben azt modják, hogy ők nem tartanak olyan szemetet, ami a kutyának nem kell. Reakciósok. Fizessünk a pult alatt, és kérjük meg, hogy csomagolják be a megszerzett kincset. Egész biztosan nem szeretnénk, hogy dühödt vásárlók akarjanak kifosztani bennünket a parkolóban. A költő szavait parafrazeálva, skandáljuk az alábbiakat:

“Mert megvan a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az égben.”

19.30 – 20.30 Siessünk haza, és tudjuk le gyorsan a vacsorát. Ne essünk túlzásokba: egy joghurt, egy fél zsemle és egy tesco alma pont elég lesz. Elvégre megszorítások vannak, és ugye nem mi akarjuk aláásni a nemzetgazdaság felemelkedését? Gondoljunk a Mesterre, majd magunkra, s aztán a Mesterre ismét. Da capo al fine. Végre magunk vagyunk. Olvasgassuk az Eljövetelt és a régi postokat. Lényegüljünk át a koherencia fényénél. Szavaljuk fennen Shakespearet:

“Légy hű magadhoz!
Így mint napra éj következik,
Hogy ál máshoz se lész.”


22.00 Bújjunk korán ágyba. Egy nehéz napon vagyunk túl, de ne essünk az önsajnálat mindig büdös vétkébe – mossunk fogat. Ágyban, párnák közt alfa állapotba kerülvén, értékeljük újra a napot, mérjük fel, hogy mennyivel gazdagodtunk ma is, és becsüljük magunkat érte, hogy képesek voltunk ilyen hosszú időt kihúzni a Mester közvetlen útmutatása nélkül. Ringassuk magunkat álomba egy másik Árpád, a Tóth szavaival:

“Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későnkelő.

Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen

Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át…
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek… bolondság… szép jó éjszakát”

2007. február 25.

tirpak-admin
Hot&Tóta A. Lajos: Ordnung macht Frei - Gedanken sind zollfrei

Fantasztikus érzés egy országot vezetni. Marokra kell fogni ezt a tökéletlen társaságot, és nem úgy, mint a szűzlány a dildót. Tudja ugyanezt a fröccsöntött szirszarral és bóvli ruhákkal kereskedő kínai is. Tizenöt év alatt a világ megváltozott. Mi, a halálbüntetés barátai erre csak annyit mondunk: piha! De a halálosztás nemcsak erről szól. A halálbüntetés lehetőség arra, hogy itt a földön is lehessen igazság. Katarzis a társadalomnak. Előtte visszaváltunk diktatúrába, ne lázítsanak a hippik. Mindenféle bajuk van: nem akarnak háborút, meg némelyiknek alapból rossz. A ne ölj, az így egy hülyeség. Szeretem a kínaiakat. Annak ellenére, hogy kurvául nem hiszek a keresztény Istenben. Se. (Rákerestem az ÉS-ben, le szabad írni.) Egyébként meg üzleti titok, hogy honnan tudom, köcsögök, kuss van. A magyar állampolgár eleve elég tudatlan. Na de számla nélkül, aranyapám? Kellemes munkát kívánunk az APEH-nek.

Hogy miért muszáj elvennem az ártalmatlan négerektől a bányát? Az ellenségszeretet a pusztulás útja. Csak az erő van. Csak paranoid balfaszok csapata van, akik szívesen összehordanak bárkiről bármit. Úgyis csúnyán elhanyagoltam a világháborút, pedig nincs annak vége, sőt még el se kezdődött. Nem szabad arra várni, hogy majd mégis létrejön az Igazi Párt, és kiássa a hazát a szarból. Nincs megváltás. Ez nem wishful thinking, hanem nyers politikai realitás. Hányásába fúlt nemzet vagyunk. De hát a lufilobogtatók már csak ilyenek mind. Aki ma modernizátorként, pragmatikus reálpolitikusként, Isten helyett a Valósággal telefonkapcsolatban álló vezetőként illegeti magát, az ne írja le Kádár Jánost. Ügyes, inkorrekt médiaszereplő volt. Akad benne poénlehetőség. Ilyenkor érzem, hogy nem kellett volna elkoptatni az ízes magyar trágárságokat. Hároméves koromban, amikor a bili helyett a nadrágomba szartam, váltig állítottam, hogy nem én voltam. Tipikusan olyan téma, amiről holnap hajnalig lehetne írni, de hát egy cikkbe ennyi fér. Szappanoperába való jelenet, bár ott is inkább női szerep. Kurva jó játék volna egyébként, hobbinak elmenne. De nem teszi. Szabadság, szerelem. Pim Fortuyn. Lófaszt se tudtok ti semmiről.

A műsornak vége, ennyi volt. A blog kényelmes, testreszabható keret. Isten nincs, vagy legalábbis nem szól közbe. Fantasztikus.

Úgy játsszuk az eszünket, mintha figyelne ránk valaki.

2007. február 6.

tirpak-admin
Kovátsch Gamma Bertalan: Az áhitat pillanata

Tapló ... akarom mondani, kedves olvasóim. Ma egy kicsit lejjebb veszek a szokásos, elit értelmiségi tábor által elannyira szeretett, mintegy védjegyszerű őszinteségemből, mert most komoly dolgokról van szó. Pim Fortuyn. Besározták emlékét a hazai szálláscsinálói a terroristáknak. Tudjuk, kikről van szó, kik védik ezeket. Magyarországon liberálisoknak adták el magukat, de valójában mindig is a nyugatos haladás ellenségeinek dolgoztak. Teljesen mellékesen, a tag kedvéért ideírom, hogy Orbán.

Csend következik. Pim Fortuyn szavait igyátok magatokba.

"A francba, itt egyfajta ötödik hadoszlop van ebben az országban, árulók és szabotőrök. Emberek, akik képesek kirabolni és elpusztítani ezt az országot. Én nem akarom az céljaikat szolgálni vagy védeni az érdekeiket. Ezért mondom a muszlimoknak, hogy itt maradhattok ebben az országban, de meg kell változtatnotok a viselkedéseteket"

"Nem tudom elfogadni, hogy ismételten azt hallom, Allah nagy és hatalmas és én egy mocskos disznó vagyok. Te egy keresztény disznó vagy, hitetlen gyaur, ezt kiabálják. És ti elfogadjátok és csendben maradtok"

"Az emberek betegek attól, hogy tudják, mi megy itt. A francba, az én városomban, Rotterdamban marokkói és török gyerekek nem törököket és marokkóiakat rabolnak ki, hanem téged és engem és öreg néniket."

"Uram, ha én ezt jogilag megtehetném, azt mondanám, hogy muszlim többet nem jön Hollandiába. De idáig nem tudok eljutni. Az iszlám elmaradott, kimondom őszintén, egy elmaradott kultúra!"

"Janmaatnak (a szélsőjobb pártnak) részben igaza volt. A démonizálásban részt vett az újságuk is, ilyet többet nem lehet mondani."

Egy perc néma csöndet kérek. Az európai politikai élet egyik legjelentősebb alakját hallottátok.