Névtelen Élcsapat

Tirpákok, hamarosan a Fospumpista diktatúra sötét árnya fog vetülni az Ugar fölé. Elüldözik a Nyugati Tőkét, felszedik az Autópályákat, kötelező lesz Hüjevallásos babonaságokban részt venni, nem lesz Melegfelvonulás a prolikat Szőlőbányákba zárják. Tömegesen fogják kivégezni azokat a Szakértőket, akik nem tudtak időben a Fejlett Nyugatra menekülni. Egész Tirpákia felett egy bűnözőkkel összefonódó szélsőjobboldali csürhe fog uralkodni.

De rettegtünk már eleget, most a reményről szeretnék írni. Arról, hogy milyen kevés elszánt emberre van szükség egy ilyen maffiával összefonódó szélsőjobboldali csürhe megdöntéséhez. Szám szerint 82-re és egy jachtra. Ennyien voltak Castro Haladó Barátai 1956 november 25-én, sőt nagyjából ennyien voltak két év múlva, aztán bő egy hónap múlva meg győztek, mert a bűnözőkkel összefonódó szélsőjobboldali csürhe összeomlott Castro és Che megmondásainak súlya alatt.

Ha egy csapat buta, torzonborz dél-amerikai félember meg tud dönteni egy alvilággal összefonódott szélsőjobboldali csürhét, akkor mi is. Sőt a felsőbbrendű intellektusunknál fogva, mi sokkal kevesebben is cél érhetünk, mondjuk úgy 10-en, hogy kényelmesen legyünk a jachton. Jelzálogra vettem is egyet (a Tényező Alapítvány székháza a fedezet, de azt a Fospumpa úgyis lerombolja tehát nem veszteség). Még kilenc szabad hely van. Ha Szidónia kisasszony is jön, akkor tíz.