És most egy kis komolyságot kérek, elitek, mert most szomorú dolgokról lesz szó.
Azt hiszem, már említettem, hogy nem mindenki elit. Vannak a webprolik is. Sőt, egészen közönséges prolik is vannak, web nélkül. Most minden energia a prolikra összpontosul, mert mintha nem lenne velük minden rendben.
Morognak. Undorkodnak. Bosszút akarnak állni.
Ilyen helyzetben bizony megesik, hogy ki kell nyújtani a kezünket a prolikezek irányába, hogy lássák, lélekben velük vagyunk. Egyes prolik nem tudnak fűteni. Borzongató érzés. Most, hogy ebbe így belegondoltam, csavartam is két fokot a fűtésen felfele.
A minap is kinyújtottam a kezem. Ott ült a proli beesett, szürke arccal. Valamikor ismertem. Együtt másolgattuk a legmenőbb demókat a scene-n. Haladó volt, akárcsak én. Azt utálta, akit kellett. Szeretni igazán senkit sem szeretett, de ugyanazokat viselte el, akiket én. Hitt a Versenyben, a Piacban és a Shopping City Südben, meg abban is, hogy aki gyenge, pusztuljon.
Előtte volt a világ.
És most ott ült és a hálózatba való belépés előnyeit taglalta. Nem mondtam, de tudtam, hogy ha engem belpaliz, azért néhány ezer forintnyi jutalék üti a markát.
Mit mondhattam volna neki? Mondtam volna neki az igazságot, hogy gyengének bizonyult, elbukott a Versenyben, menjen dolgozni és nagyon igyekezzen, mert minimálbért se ér a munkája? Mit tehet egy megmondóember ilyen helyzetben?
Megmondtam neki az igazságot.
Távoztában megátkozott. Azt mondta, majd a Páncélvonat megmutatja nekem. Ennyire mélyre süllyedt, hogy még veszíteni se tudott csendben, csapkodott, kiabált, mintha én bármiről is tehettem volna.
A kávéját kifizettem.
2009. október 5.
Kovátsch Gamma Bertalan
Szociális
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
22:32
37
megjegyzés
2009. július 15.
martonx
Nem lehet elég korán kezdeni
Az elit óvodákban ezt kötelező olvasmánnyá kell tenni, most rögtön.
Kis martonx is mostanában erre a mesére alszik el. Igyekszek időben belenevelni a piac működési elveit, és hogy hogyan legyünk sikeresek.
Itt a blogon többször is vita volt belőle, hogy jó-e, ha pénzt adunk a tirpákoknak. A mese egyértelműen rávilágít, hogy ha megfelelően tudjuk az életüket kontrollálni, a végeredmény nekünk jó.
Ráadásul ez egy régi történet, ha ma játszódna, Jankónak a végén még hitelt is kellene felvennie az anyja házára, hogy egyáltalán hazajusson.
Bejegyezte:
martonx
dátum:
09:09
26
megjegyzés
Címkék: piac, proli, sok pénz, vigyázz kultúra
2008. november 24.
Ferenczy A. Szidónia
különbség
Tudjátok mi a különbség az elit és a proli között?
Az elit más számlájára költ túl, a proli meg a sajátjára.
Úgyhogy a proli helyében igencsak meggondolnám, hogy megjátszom-e az európai értelemben vett faszagyereket. Pont elég lesz neki az elit után törleszteni, feküdjön szépen csak bele a mocsokba. Úgyis oda való.
2008. május 20.
Kovátsch Gamma Bertalan
Virágok és zene
Birds do it, bees do it, even educated fleas do it.
Na mi az?
Hát az állam fejése a közboldogságot szolgáló projektekkel.
Az úgy van, hogy a sok proli éjt nappallá téve dolgozik. Mert ők csak erre alkalmasak. Amilyen tré, trutymó munkaerő lopja a napot ebben az országban, tulajdonképpen hálásak lehetnek érte, hogy egyáltalán dolgozhatnak valamit. Mert nagy ám a verseny, a harmadik világ itt liheg a nyakunkon és ők beérik egy marék rizzsel is. Köztünk legyen mondva, a hülyemagyar prolik se érdemelnek többet.
Azt a sok adót, amit befizetnek pedig okosan kell elkölteni. A prolinál hagyni butaság lenne: csak lapostévét és csirkepaprikást venne rajta. Arra van az elit, hogy kitalálja, mi jó nekik. Hogy kijavítsa a market failure-t.
Hülyegyerek, ne csorgasd a nyálad. A market failure azt jelenti, hogy a proli költi el a pénzét, nem én.
Most éppen becsúszott egy kis gikszer az elsöprő sikerű Modern Képmesék után, mely új otthonhoz segített. Az úgy volt, hogy robotolimpia jön, természetesen az én zseniális ötletem alapján.
Bazdmeg, őslényfutam lett belőle. A faszfej Geszti lenyúlta a zsozsót.
Azt hiszitek, feladom? Nem adom fel. Jó, értem, robotok most nem jöttek be. Ott van viszont az Úr pártja és a sok trottyadt nyugger szavazója - akarom mondani, az öregecskedő állampolgárok, akik a tulajdon két kezükkel építették fel ezt az országot. Most akkor nekik, valamit, nagyot.
Projekt kell. Nincs még projektem erre az évre. És ha valamit az internettel és a nyuggerekkel, állami pénzből?
10 milliárd? 1 milliárd? 200 millió? Ne mondjátok, hogy nincs, amikor a Gesztinek is jutott. Ha a kiégett Gesztinek jut, akkor nekem miért nem? Én sokkal menőbb vagyok, fiatalosabb, akarom mondani, öregesebb és nagyon megbízható.
Na?
Ja bocs. A zenét el is felejtettem.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
14:43
57
megjegyzés
Címkék: közboldogság, nyugger, proli
2007. november 13.
Kovátsch Gamma Bertalan
Irigy prolik dáridója
Tudjátok mi a legnagyobb baj ebben a kurvaországban? Hogy irigyek vagytok, bunkókáim. Az a baj. Nem is értem, mi a fasznak volt itt rendszerváltás, ha az ember sikeres se lehet a saját hazájában.
Ha pedig sikeres, akkor házat épít.
Mit számít, hány emeletes, prolikáim? Sötét, irigy bunkók vagytok, hogy egyáltalán ilyesmire csak gondoltok is. Hát akkor elmondom az alapokat. Itt van a Kapitalizmus. Az annyit tesz, hogy Verseny folyik. Aki a Versenyben nyer, zsebrerakja a nagy lóvét és annyi emeletet épít belőle, amennyit csak a házalap elbír. Mindezt pedig nevezik Piacgazdaságnak és erről szólt a rendszerváltás.
Mit pampogsz? Hogy itt az állam pénzéért folyt a Verseny? És akkor mi van, tirpák? Változtat valamit is? A sok ostoba, irigy proli befizetett, az okos fiú pedig kimarkolta ügyesen. Nyilván jó sok Értéket Adott Hozzá. Hamarabb kellett volna felkelni és akkor tinektek is az lehetne a legnagyobb gondotok, olasz vagy német kacsaláb kerüljön-e a házikó alá.
De amíg csak picsogni tudtok, addig lúzerek maradtok mindörökre.
Prolikáim.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
16:49
19
megjegyzés
2007. július 20.
Kovátsch Gamma Bertalan
Prolik és igényesek
Ha valaki azt meri kommentelni, hogy ez a téma gumicsont, letépem az arcát.
Igen, már kikeltem a hitelből bevásárlók ellen, na és, akkor mi van? Még nem veséztem ki a témát a maga teljességében. Voltak már ezek egyszerű idióták és konzumidióták, köcsögök, faszok de mindez nem elég - hogy mondjam - ütős.
Proliknak még nem neveztem őket.
A prolit azt eddig másra tartogattam, a gyurcsánynemszerető baloldaliakra, de itt az ideje eredeti értelmében használni. A panelprolit nagyon rákentük már a hülyék pártjára, ideje visszaadni a rangját. Majd fogok én itt PC-skedni, én, aki mindig őszintén kimondja. Prolik vannak. És sokan. Mert mi a proli ugye? A proli az a nemelit. A proli az a vadkanszerű figura, aki vadmalacforma gyerekeivel a leértékelt ruhák között dagonyázik. A proli az tévét vesz, sőt autót. Légkondicionáltat. A proli elmegy a teszkóba és egy egész bevásárlókocsit televásárol teszkós élelmiszerekkel. A prolinak a plazmatévé mellett még mobiltelefonja is van. Sőt, a proli még arra is képes, hogy olcsó törökországi nyaralásra menjen.
Mert ezek ilyenek.
Ezzel szemben vagyunk mi, az igényesek. Vegyünk mondjuk engem, az igényest. Az igényes az elit. Ha a gyerekeimmel igényesen boltba megyek, megnézem az árat is és okosan kihasználom a leértékeléseket. Van tévém és autóm is, bár a tévét nem nézem, az autóm pedig szolid, felső-középkategóriás, nem is Suzuki Swift vagy terepjáró. Ha elmegyek a teszkóba, igényesen válogatok és tudom, hogy az időmmel takarékoskodok, ha egyszerre sok mindent veszek. Igen, a mobiltelefonomban van kamera, de csak muszájból, mert van egy rendes digitális fényképezőgépem is. Igaz, azt sose használom, mert sosincs nálam, ezért csak a telefonnal fényképezek, de akkor sem fekszem le konzumidióta fölöslegességeket tukmáló kampányoknak. Ha pedig nyaralni megyek mondjuk Törökországba, akkor azt igényesen teszem, mert tudom, hogy mi az a last minute.
Óriási különbségek ezek.
Ja, és a legfontosabb különbséget nem is említettem. Hitelt mindezek megvásárlására sose vennék fel. Elit ilyet nem tenne. Azt meghagyom a konzumidiótáknak.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
11:48
2
megjegyzés
Címkék: elit, idióta, igényes, konzumidióta, proli
2007. február 24.
tirpak-admin
Kovátsch Gamma Bertalan: Habemus papam!

Basszátok meg, sutba dobom az elveimet és hétvégén is van post. Elitek, közmondásos függetlenségünket félretéve kurjantsuk együtt: habemus papam! Mindegy mit jelent, ez most nem fontos. Elég az hozzá, hogy bejött, végre, szinte már izgultam, hogy az a sok kretén szocialista elszúrja, még azt gondolják, hogy ők valakik, hogy ők egy párt, akire sok-sok ember szavaz, amikor az igazság az, hogy trockista, izzadságbűzös prolik mind, csak egy ember ér ott valamit, az én atyai jó barátom, Gyurcsány Feri. Ez a Feri jó fej, még az én Nagy Imrével kapcsolatos véleményemet is hogy a magáévá tette.
Egy kicsit leizzadtam, a prolik elszúrják-e, eközben egy kis listát csináltam.
Szeretjük:
Ferit, ... szóval a Ferit.
Nem szeretjük:
Szili Katalint, Horn Gyulát, Szekeres Imrét, a társadalompolitikai tagozatot, Kiss Pétert, Hiller Istvánt, Pelczné Gáll Ildikót, Mikola Istvánt ... most hirtelen több nem jut eszembe.
Na, ezekből a seggarcokból mind nem lett elnök. Naná, hogy pezsgőt bontottam.
Jobb lett volna, ha Feri teljhatalmat kap, mert a hatalmat úgy általában szeretem, vannak népek, akik csak az erőből értenek. Mondjuk ez a nép is csak a korbácsból ért, én úgy megragadnám azt a korbácsot, de úgy ... Hát a teljhatalom nem jön össze. A faszom tudja miért, Orbánnak, annak a fospumpának összejött, azt' nem is választották meg. Ferit megválasztották, mert ő azt mondta, nem akar teljhatalmat, erre puff, nem kapja meg. Ilyen szánalmas, alvadt ország ez, hogy fulladna a hányásába.
Demokrácia meg minden. Meddig kell az elitnek színészkednie ennek a sok aljanépnek?
Bejegyezte:
tirpak-admin
dátum:
12:17
0
megjegyzés
Címkék: fospumpa, habemus papam, Nagy Imre, Orbán, proli
2007. február 21.
tirpak-admin
Kovátsch Gamma Bertalan: Békeharc
Mondtam már, hogy utálom Orbánt? Azt hiszem, ma még nem. Akkor mindjárt nyissunk is azzal, hogy Orbán egy fospumpa és a jobboldal droidjaitól hányni tudnék, olyan cuccok alatt gyülekeznek. Múltkor láttam néhány félnáci orkot, akik egy keresztre szögezett, erősen oszló sashullát tartottak a magasba, egy másik esetben a Fidesz vezérkara frissen nyúzott, még vértől csöpögő lóbőrökbe tekerte magát, hogy a szavazóik zömét kitevő szíriuszos-ufós holdkórosoknak tessenek.
Hagyjuk ezeket a zombikat, épp elég baj, hogy ilyen sokan vannak. Joggal vethetitek fel a kérdést akkor: mi alatt gyülekezzen egy modern, városlakó, marihuána-szívó, Orbán-utáló, mérsékelten baloldali, Gyurcsányt nem szerető, de legkisebb rossznak tartó, új konzervatív párt alapításán töprengő, de aztán az MSZP-re mégis gondolkodás nélkül leszavazó elit értelmiségi? Namost szögezzünk le valamit. Azért, mert az MSZP-re gondolkodás nélkül leszavazunk, azért még nem közösködünk röhejes munkásdalkörökbe szerveződő, itt-ott sztrájkolgató prolikkal. Múltkor is két ilyen munkás ásott egy gödröt az irodánk előtt, hát ezek koszosak voltak és olajosak, a gépeik pedig olyan zajt csináltak, hogy meg is mondtam nekik, azonnal hagyják abba, amíg fent alkotok. Úgy néztek rám, mint a birkák. Na, ilyenekkel nem.
Fel is hívtam mindjárt Gyurcsány Ferit, mi a lófasz van, ugye azért, mert baloldali ez a párt, aminek aktuális témáit olyan elkötelezetten tematizálom, ugye azért nekem nem kell ilyen olajos, büdös suttyókkal közösködjek? Feri megnyugtatott, van egy második vonalbeli kopóembere, aki ilyenekkel foglalkozik és türelmemet kérte, hogy vissza kell sietnie kormányülésre.
Elitek, nyugodjatok meg. Szimbólum lesz, vörös négyszög, vörös kenderlevél vagy valami olyan, ami megfelel a magunkfajta majdnem-konzervatívnak. A hagyományos baloldali marhaságok csak a zombiknak szólnak, ott lent.

Höndör B Margit: Összegyűjtött írások magamról I-III