tölgy A pre-tirpák irodalom gyöngyszemei I.

HL Lajosunk gyűjtése nyomán:

A magyar paraszt

Kar: Mutasd, mutasd az arcodat,
no mondd meg szépen, hogy ki vagy,
na halljuk, hogy ki vagy?
Miért hogy rejted arcodat,
miért nem tudjuk hogy ki vagy,
te rejtélyes alak?

Alak: Nevemet én nem is tudom,
csak itten táncolok,
valaki mondja meg, jó urak,
hogy én ki is vagyok.
Magamról annyit mondhatok,
azonkívül, hogy táncolok, túrok, földet
túrok

Kar: A földet túrja s táncol ez,
már rémlik is, hogy ez ki lesz,
e rejtélyes alak.
Egy pillanat, s eszembe jut,
megvan a név, megvan fiúk,
ez a magyar paraszt.

Alak: Lehet az is, nem is tudom,
csak itten megvagyok,
köszönöm szépen, jó urak,
hogy névhez is jutok,
Nevem is van és táncolok,
azonkívül földet túrok
Na jó, paraszt vagyok.

Kar: No lám, bevallja, s táncol is,
szintvalló bűnös, kis hamis, paraszt,
magyar paraszt.
Hittétek volna, kedvesim,
hogy el nem emészti őt a kín,
e bűnös bamba faszt.


Alak: Kegyelem nékem, nem is tudom,
nem is tudom, mi lesz,
a földet túrom, gányolom,
kivégez plusz a stressz
plusz tízévenként rám mutat
egy újabb kéz, és szól a hang: bűnös
vagy, mert paraszt.

Kar: Már azt hittük, nem létezik,
de lám táncol és túr ez itt,
e gaz magyar paraszt.
Földműves ő és táncoló,
még létező, mint látható, és
gaz, mint látjuk azt.

Alak: Etetem őket, plusz a tánc,
plusz én vagyok magyar,
plusz még utálnak némileg, csak
tudnám, miért a baj,
de végre megvan a nevem, eddig
nem mondta senki sem,
nevem: magyar paraszt.

(A kritikai tirpákológia számára: a "hülyemagyar" genezisének egyik állomása a "parasztmagyar" 2:44-nél.)