tirpak-admin Prosztó M. Beléndek: Attitűd, morál, néplélek

Na jó, először úgy gondoltam, hogy faszt fogok itt nektek elvont fogalmakról írni, elvégre nem vagyok moralista, sem valami idétlen filozófus, szociomókus, undzovejter. Lenne itt azonban egy tény. Hogy lényeglátásom, ami morális felsőbbrendűségemből fakad, nem hagyja, hogy ne tisztázzunk néhány dolgot.

Jöjjön hát néhány morális faszság.

Miért bukik el újra és újra a Fidesz a kampányban? Igen, tisztelt olvasóm, megint a Fideszről lesz szó, mi több, egy Orbán címkét is nyomni fogok a hozzászólásom aljára.

Állítsuk fel az alapvetéseket. Magyarországon a politikai elit teljesítménye homogén fos. Jobban mondva, fospumpa, ezt azért írom ide, hogy a post alján legyen egy ilyen 'label' is.

Kádár népének önérzete van. NAGY önérzete van, azt hiszi, hogy többre hivatott, meg azt a baromságot is a fejébe verték, hogy ő tehetséges, dolgos, adott egy csomó Nobel díjast a világnak, néhány irodalmárt, tudóst, színészt, forradalmárt. Itt jegyezzük meg, aber sofort, hogy ezek nagy része nem is magyar, lásd Petőfi, vagy Teller Ede.

Aztán, azt is hiszi ez a nép, hogy valaha utolérheti a nagybetűs Nyugatot, mert oda tartozik. Hát a büdös nagy igazság az, hogy sosem tartozott oda, sem amikor a lovon ülve hátrafelé nyilazott, sem amikor nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára, sem akkor, amikor nekimentünk a cári seregeknek 1849-ben, sem amikor elvesztettünk tök fölöslegesen két világháborút. Azt, hogy a Nyugat szarik ránk, jól bizonyítja a trianoni dekrétum, amit állítólag a Nyugat államférfijai úgy írtak alá, hogy nem tudták, hogy Erdély hol van.

Kádár népe azonban sosem dőlt anynira saját ősmagyar kétségbeesése által táplált kishitűségébe jobban, mint a nagy büdös szocializmusban.

A kádári kisember megalkuvott, miért is ne alkuvott volna meg, és tudta, hogy nem jó neki, de legalább a szomszédnak is szar, és van Trabant, panellakás, meg Munkácsy színestévé, míg Horthy alatt sorbanállás volt munkafelvételkor a gyár előtt, meg darutollas csendőr szuronyos puskával.

A kádári kisember tehát nem vevő a bocskais, kacagányos, süveges konzervativizusra és az álságos keresztény nép(meg) vezetésre. Jó is ez így.

Ha már a Fidesz rosszul pozicionálja magát, mert piac ez is, a láthatatlan kézzel együtt, akkor legalább ne manifeszt elmebetegeket engedne előre, akik en bloc pofán basszák a kádári kisembert köteles beszédestül, szinglihordástul, nemzettestből kirekesztősdistül, határontúli magyarozásostul.

Mert mi a különbség az MSZP-vel szemben? Hogy amíg ők csak merő politikai józanságból, racionalitásból folytatnak boszorkányüldözést a pártmédiában az ellenzék ellen, és zárják ki őket a demokratikus erők közül, addig a Fidesz gonoszságból és zavartkeltésből teszi ugyanezt a MN szignójú pöcegödörben, noch dazu, a nemzetből kizárva ellenfelét!

Míg az egyik kötelet ajánl az elégedetleneknek, és úgy is gondolja, a másik csak viccből, horribile dictu, tudatlan bunkóságból zavarná őket sintértelepre.

Míg az egyik jogos félelemből vizionálja náci bakancsok csattogását (és ha az októberi eseményeket nézzük, joggal), a másik szinglihordákról vizionál, és fogadjunk, hogy de szívesen ki is irtaná őket.

Insgesamt, az a különbség, hogy az egyik balfasz, de modern, haladó, vagy mondjuk ki: progresszív szándékkal bír, míg a másik vegytisztán populista.

És akkor most tisztáztuk a morális alapvetéseket, menjetek a hülyeségetekkel a picsába.