Blogunk csillapíthatatlan érdeklődéssel veti magát minden kicsiny, elitekről szóló információmorzsa után. Ezúttal Tisza Kata új könyvében találtunk ízletes morzsákat. A teljesen fiktív történetben Klára, az Erdélyből érkezett festőművész találkozik a Fő Ideológussal, aki az elitekről beszél neki.
Tisza Kata: Magyar Pszichó. Részlet.
"Míg a pincér kihozza a rendelést, a Fő Ideológus Klára szemébe néz, és hosszas monológgal megválaszolja a lány kérdését. Azért hívta őt ide, mert egy ország sorsát mindig pár száz ember dönti el. Ők a társadalom elitje. Művészek, tudósok, kultúremberek. Klára nyomot fog hagyni ezen az országon. Mert erős, mert rendkívüli, mert kiválasztott. Minden adottsága és képessége megvan ahhoz, hogy generációja ideálja lehessen. Rövid időn belül a korosztályából mindenki olyan akar lenni, mint Klára. Bármit csináljon is, bármibe fogjon is, sikerre ítéltetett. Hatása van az emberekre, tud valamit, amit más nem. Hangja van, tehetsége, zsenialitása. Bátor ember, a szabadság gyermeke. És jó ember, látszik a szemén. Önmagát látja Klárában, csak aggódik érte. Nehogy szétszedjék mások, önös érdekeikre és céljaikra felhasználva. Ígérje meg, hogy nagyon fog vigyázni magára. És addig nem dönt semmiről, amíg fel nem fedezi, kicsoda is valójában. Rá kell jönnie, tudatában kell lennie annak, mekkora fegyver van a kezében.
...
Én tudom, hogy a maga erdélyisége "világfigyelő tető, és nem szemhatárszűkítő provincializmus". Az egész lénye inspirál. Nekünk most össze kellene költöznünk. Nincs kétségem afelől, hogy jó volna, végzetes! Ez kettőnk között nem intellektuális kapcsolat, több annál. Magának nagy formátumú ember kell. Én külsőre jelentéktelen vagyok, mindig összetévesztettek másokkal gyerekként. De azt hiszem, én érdeklem magát. Nem így van, Klára?"
Linkajánló:
Gyurcsány Ferenc randevúja Tisza Katával, Gyurcsány-blog
A féltudású magyar elit (névtelen cikk az Indexben)
Tisza Kata blogja
Beszámoló Tisza Kata új könyvéről Apuska blogján
2007. május 13.
tirpak-admin
Kovátsch Gamma Bertalan: Könyvajánló
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Höndör B Margit: Összegyűjtött írások magamról I-III
7 megjegyzés:
Na és az én Tisza Kata cikkem az smafu?
http://apuska.freeblog.hu/archives/2007/03/04/fekete_tisza-leves/
Eltűnni és visszatérni bezzeg van eszetek! De mi köze Katácskának Árpihoz? No meséljetek!
Helló, apuska, volt itt egy kis idegeskedés a blogcsapatban.
Ennek megfelelően most mehet a meló helyreállítani a blogot.
Katának nincs köze Árpihoz szerény véleményem szerint. Csupán írt egy könyvet és annak egy mellék-mellékszála fontos volt a diszkussziónkhoz. Tudja, ez az egész elitkérdés, ami blogunk központi témája.
Én nem kötöttem bele. Érdekes a könyve, bár szerintem íróilag kiforratlan. Az eredeti blog sajnálatosan elveszett kommentjeiben beszélgettem dr. Minorkával, aki nem szerette Tisza Katát. Én óriási reménységnek tartom. Most nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint amit meg tud e pillanatban írni, de teher alatt nő a pálma.
Tessék. Kapott egy linket. :-)
Bár szerintem egyelőre elég szegényes a látogatottságunk.
Hiába, az önpusztító életmód.
El nem tudom képzelni, mit esztek Tisza Katán. Halálosan idegesítő a hangja, a stílusa, az exhibicionizmusa, a témái, úgy egyáltalán az egész nőszerkezet. Írni mérsékelten tud, annyira bárkinek menne, ha időt és energiát szánna rá.
Enni?
Azt meghagyom sok-sok rajongójának, ott tobzódnak a blogján.
Az exhibicionizmus meg sajnos bizonyos munkakörök sajátja, tipikusan azoké, ahol emberekre kell hatást gyakorolni. Ilyen a színész, az énekes, az író ...
Mennyire tud írni? Valamikor egy kritikában azt olvastam, hogy az ember olvassa, olvassa, aztán amikor majdnem becsukná a könyvet, akkor belefut valami felzaklatóba. Én pont így voltam a Magyar Pszichó végével. Az utolsó 30 oldalon már majdnem abbahagytam, aztán a végső epizód a Költővel ... Ott ültem a könyv felett és csak rágódtam. Azóta is a fejemben motoz.
Kevesen tudják ezt megcsinálni.
A Magyar Pszichó 200 oldalából talán 30-40 oldal ilyen. Ez azonban sokkal jobb arány, mint egy rakás menő íróé, ahol ez az arány 0%. Ezért követem érdeklődéssel Tisza pályáját. Lehet, hogy félremegy és "divatos író" lesz belőle, de én azt gondolom, hogy nem így lesz. Én sokkal többet várok tőle.
Elfogadom. El fogom olvasni a Magyar Pszichót és őszintén be fogok számolni a rám gyakorolt hatásáról. Kortárs irónők közül egyelőre Jókai Anna, Szabó Magda és Christine Arnothy. Utóbbit elég kevesen ismerik, egy Franciaországba szakadt hazánk lánya, akit itthon az ismeretlenség homálya takar, választott másodhazájában viszont kötelező olvasmány. Remek regényei vannak.
Ha idegrohamot kap a könyvtől, azt ne itt vezesse le, ha lehet.
Megjegyzés küldése