Kovátsch Gamma Bertalan Szalmaagyúak

Megtörtént, amit régen jósoltam, mert az én jóslataim mindig beválnak. Nagy teher ez nekem, bár ne lennék ilyen vátesz, bár ne látnám ilyen kíméletlenül világosan a közelgő vészt és bár ne kellene ezt megírnom a blogomra a Nemtudók agyába fényt tölteni kívánók emberfeletti eltökéltségével. Említhetném itt Adyt, aki ugyanilyen volt, ugyanígy megírta, hogy hülyeország, meg fospumpa, de ej, hagyjuk Adyt, a mai elit már kissé porosnak, ódivatúnak találhatja. Ady felett elszáguldott az információs forradalom, de sebaj, itt vagyok én, mint egyfajta modern Ady, megmondom nektek én. Hülyék.

Annyi az internetnek. Mennyit, de mennyit jártattam a számat, hogy ömlik a szupersztrádára a sok nem méltó alak. Vége az elitek menyországának, szalmaagyúak kószálnak hordákban, hülyeblogok és fosvideók öntik el a szcénát. És mintha ez nem lenne elég, jön ez a WiW-dolog is.

Megöltem a WiW-karakteremet.

Nem, ne is vigasztaljatok. Megérdemelte. Régen minden jobb volt, a kandallóban lobogott a tűz, a szekrényben Vergilius mellett a Hitler UFO-járól szóló könyv és az ember barátainak megválogatott körében tárgyalhatta meg az élet fontos dolgait. Orbán egy fasz, nem kérdés.

Most meg bárki megnézheti, hogy ismerem a szomszédomat.

Vigyázni kell, elitek. Tudomásomra jutott, hogy komoly fenyegetést jelentenek rám a tudjátokkik, akik naponta megnézik a WiW-lapomat. A WiW-et használják az anyázások küldésére, mert az e-mail-t megtanulni képtelenek voltak. A hülyék. Akárhogy is, ennek így nincs értelme. Kétmillió ember örömködhet ott kedvére, de nem én. Mi közöm nekem az átlagemberek alantas igényeihez?