Kovátsch Gamma Bertalan A puska rosszabbik vége

Ahogy előző postomban írtam, nem foglalkozom én már aktuálpolitikai témákkal, inkább az Örök Kérdésekre összpontosítok, mint tette Lev Tolsztoj is a szerelmes verseivel. Vagy Karafiáth Orsolya, mindegy.

Mi a fasznak van még benn Tomcat?

Tomcathez nekem semmi közöm sincs, csak úgy a kíváncsiság végett kérdem. Ott szenved ez a fiatal blogger a börtön hűvösén, pólóboltja romokban, bloggeraktivitása megtörve. Hát kinek jó ez, feleim? Nincs jog ebben az országban, kérdem liberális meggyőződésemet újfent kinyilvánítva? Guantanamó, beszivárgás, diktatúra, mindezt egy kis provokáció miatt? Nagyon át kell gondolni, hová vezet ez, ma Tomcat van előzetesben, holnap meg már a blogolást is betiltják és dübörögnek majd a vasalt bakancsok az utcán.

Nem engedhetem.

És miért nem engedhetem? Mert Tomcat (akihez nekem semmi közöm nincs) Jó Fej, akivel már mindenféle számítógépes szcénán is együtt voltunk, bár köztünk kapcsolat nem volt. Ebből a szubkultúrából nem következik egyenesen és nyilvánvalóan a terror. Mert vannak olyan szubkultúrák, amelyekből viszont egyenesen és láthatóan következik a terror, az mindjárt más. Őket nem öleljük meg, őértük nem szólalunk fel, sőt, nekik fospumpa jár. Meg azoknak is, akik őket szeretik. Ők Nem Jó Fejek, sőt, alacsonyabb rendűek, nekik más elbírálás jár.

Terroristával nem puszizkodunk.

Tomcat viszont nem terrorista. Vagy ha az is, máshogy. Tudjátok, mint a filmekben. Ő a Jó Terrorista, fehér ruhában. Csak a fekete ruhás terroristákat kell nem szeretni.