Kovátsch Gamma Bertalan A női lényeg

Minimalista blog. Ez a trend. Ez megy most. Néhány szó is elég. Annak, aki érti.

Első szósor: Civilizáció, egyetemek, kutatóintézetek, munka, megélhetés, kultúra, növekedés, gyarapodás.

Második szósor: jó levegő, fák, madarak, nincs klinika, nincs benzinkút, nincs postahivatal, nincs repülőtér, nincs iskola, nincs önkormányzat és nincs vasút.

Melyikről asszociáltok a férfire és melyikről a nőre?

Helyes a válasz. Én is így gondoltam, amikor a filmecskét írtam. 80%-a az olvasóinknak férfi.

Kovátsch Gamma Bertalan Mindez a hülyemagyarok miatt van

Költeni azt szerettek, mi?

Ti ott, hülyemagyarok.

Szórni a pénzt kölcsönből, az megy, ugye?

Megmondom én a frankót tutin nektek. Hülyemagyarok vagytok. Nem lehet úgy költekezni hitelből, ahogy ti művelitek, mert a Balaton mellé elviszik Budapestet is.

Te ott, te kis mitugrász. Te bizony, azzal a műbőr kézitáskával és műanyag keretes SZTK-szemüveggel. Te szórtad el! Maga ott, asszonyom. Igen, azzal a kerekes bevásárlószatyorral. Rám nézz, nyanya, ne köröskörül! Igen, te is szórtad.

Mind-mind hibásak vagytok. Elbasztátok a pénzt és most eljött a fizetés ideje, úgyhogy nadrágszíjat behúzni.

Még szerencse, hogy itt az elit, aki vigyáz rátok, ha már megint rátok jött a zabálhatnék és nem tudtatok időben megállni. Mi is lenne a hülyemagyarokkal az elit nélkül.

Nélkülünk.

Kovátsch Gamma Bertalan Flóri Anna

Mit tagadjuk, elitek, hiba csúszik a mátrixba olykor-olykor. Itt volt ez a Flóri Anna, ez is valami hiba volt. Szövegeket írogatott hozzá az én képmeséimhez. Hát normális ez? A firkálmányaival az én szövegeimhez próbálna értéket adni? Teljes képtelenség. Ez is csak azt mutatja, hogy ezt a szépen induló projektet az MTV kúrta el, nem én. Még az is meglehet, hogy amilyen hülyék, meg se ismétlik a sorozatot. Újabb nyilvánvaló jele annak, hogy képtelenek felmérni, mi értékes és mi nem.

Mindent megtettem a szájt érdekében, mindent. Flóri Annát kifúrtam a francba. Most már jobb, de ennyi telt ezektől a hülyéktől. Az én időm drága, az apanázsomat nem ezért kapom, ez van, ezt kell szeretni. Majd ha az Orbán-kormány alatt kapok újabb 200 milliót, akkor lesz blog is.

Ennyit a műhelytitkokról. A mai rajzfilm előtt pedig elmondom, hogy a véleményem szerint a nyugdíjasokat egy normális rendszerben a saját járulékuk tartja el.

Ez az én véleményem, de a filmben konkrétan teljesen más van. Úgy nézzétek. Vegyétek úgy, hogy ezt az epizódot felolvastam papírból és nem szívvel-lélekkel mondtam.

Profival megesik, hogy ilyet kell csinálnia.

Ferenczy A. Szidónia Verseny^3

A verseny jó. A verseny szép. A verseny az univerzum mindentudó processzora! És ezt én találtam ám ki, és a tévé is mondja! Skubizzátok ázalagok!



Mert a tévé a te életed. Az kell neked - kerek, szögletes, plazma, elcédé, lézer - úgy mint Gombóc Artúrnak a csokoládé. Ő is mindenről lemondott, csak egy dologról nem: a csokoládéról. Értsd hát a leckét prolikám, a tévé marad.

A tévé a már beépült a déenesedbe is lassan, ha munkanélküli leszel, meg rászoruló, akkor is tévézel majd. Mert onnan jön az igazság, a reklámmal persze. És a tévével együtt én is a te részed lettem. Jó ez neked, mert megszűröm az igazat. Azt kapod majd, ami neked kell. Nem lesz narancslufi, bízhatsz bennem, a barátod vagyok.

Most mondom megint, lassan, hogy megértsd: a verseny jó. A verseny még a gagyira is lesújt. Nem kell gondolkoznod, fogyassz!
A versenytől tisztább és szárazabb érzésed lesz. A verseny véd, felemel és elringat, körbevesz, átölel. Érted már, nem élhetsz nélküle. Én mondom neked, Mr. Hiteles.

Mindenütt verseny van, az életben, az ételben, a tévében, a közlekedésben, a politikában. Aztán ha a verseny nem azt hozná, amit várunk tőle - mi elitek - akkor majd rásegítünk. Mert mi tudjuk, mikor kell rendesen versenyezni, és mikor kell csak mutatni. De ezt ti hülyemagyarok nem értitek. Nem is kell érteni, elég ha azt csináljátok, amit mondunk.

Értem is versengenek, és ez nekem jó. Ti meg le vagytok szarva. Csak nyeljétek a tanítást. Tulajdonképpen ti értem vagytok.
De egy valamit lássatok tisztán: én nem versenyzem senkivel. nem mintha volna kivel.

Kovátsch Gamma Bertalan Hülye kérdésre nincs válasz

Ne csináljatok magatokból hülyét, elitek. A józan lelkiismeretetekhez szólok (nem a bennetekben lakó állathoz, azt máskor kell elővenni) megszakítván hosszú hallgatásomat. Kiérdemeltem ezt a kis pihit, a kép forog, az alkotó pihen, 7- vagy 8-számjegyű összeg pedig nem is sok azért a szolgálatért, amit a hazának tettem.

Tehát vissza a hülyére. Azt ne csináljatok magatokból. Hát szuverén értelmiség vagyunk, vagy mi a faszom.

Itt kakaskodik ez a két pártvezér, az Úr meg a hülyék pártjának elnöke. Mit érdekel ez minket? Átlátunk mi a szitán, mi, a szuverén értelmiség. Ezek itt elbasszák a sok pénzt népszavazásra és minden egyéb baromságra. Tök fölösleges. A szakértők dolgába ne akarjanak beleszólni. Ezek ugyanazok a szakértők, akik az én filmecskéimhez is a háttéranyagot írták, ha egyszer ők azt mondják, hogy a tandíj igazságos, akkor az kurvaélet úgy van, ezen kár pufogni.

Nehogy már a prolik vagy a parasztok mondják ezt meg.

Most gondoljátok meg, ha a csoki ingyen lenne. Hát ennek a kurvaországnak az összes csokigyára nem lenne elég a megvadult csokizabálók kielégítésére, sorok lennének meg csokitól halálra zabált emberek. Most ugyanaz van a tandíjjal meg a kórházakban, a hülyemagyarok zabálják a felesleges diplomákat meg a recepteket. Pontosabban csak volt, mert a problémát a szakértők megoldották. Téma lezárva.

Marad a kakaskodás, ahhoz pedig olyan elit, aki kommentelni akar az elitblogomon, nem adja a nevét. Eleve, milyen válasz az, hogy igen vagy nem? Hogyhogy nincs olyan, hogy "talán", meg hogy "én Bokros Lajossal értek egyet" vagy netán "csak hatástanulmány után tudok dönteni". Igen vagy nem, parasztosan (vagy prolisan), mindegy. Tiszta röhej.

Hát tudjátok mit? Hülye kérdésre menjenek szavazni a parasztok, a prolik és a cigányok. Az elit ettől a vircsafttól távol marad.

Én virágokat fogok szedni helyette.

Kovátsch Gamma Bertalan Kísértetkastély

Adót fizetni jó. Adót fizetni azért jó, mert ha kifizetjük a sok adót, akkor lesz egy remek kis államunk. Egy állam jó dolog, ha kell, beveri a pampogók száját, ha kell, lekapcsolja a terroristákat. Egy jó állam annyira értékes, hogy lehet szarni az alkotmányra is, mert hát hiszen az alkotmány van az államért és nem fordítva.

És van jó dolog ingyen, netán olcsón?

Ugye, hogy nincsen. Ami jó, az drága is, ami drága, az meg jó. Így aztán nem is kérdés, mit kell tenni, hogy a terroristákat fürgébben ráncigálják el a közigazgatás kísértetkastélyába, a tévedésből elhurcolt terroristákat, mint Tomcat haveromat pedig gyorsabban ki tudjam imádkozni onnan.

Na, kitaláljátok-e. Rávezetésként emitt egy filmecske.




Könnyű a válasz. Több pénz kell. Az olcsó, szolgáltató államhoz is több pénz kell. Kezdetben. Aztán majd lesz olcsóbb is. Egyszer. Majd.

Na persze nem nekünk kell beadni a pénzt, elitek. Majd beadják a tőzsdecápák.

Kovátsch Gamma Bertalan Ezt most a kritikusaimnak üzenem ...

Be kell vallani. A képmese-projekt nem lett olyan tökéletes, mint ahogy azt elvárhatnánk, ha egy Mester lát munkához. Nem tökölődök én, megnevezem a blamázs okozóját.

A faszom MTV volt.

Se linkelve, se koordinálva, se community, se integrált projekt. Hát így nem lehet, elitek. Hiába a Mester lángeszének ragyogó fénye, ha ráfröcsköl a magyar ugarból kiugráló tőzegmoha. Ez el lett kúrva, mondhatni. De sebaj. Ez egy próbálkozás, majd jön az Orbán-kormány és újra nekifutunk. Persze a Mesterrel, ki mással.

Hiszen más nem is ért itt a webhez, különösen nem az integrált projektekhez.

Nagy tanulság volt, de ez van. Azért próbáljátok megnézni a pozitív oldalát. Az a 200 millió forint nem ment rossz helyre. Fiatal tehetségek lettek belőle támogatva. No meg a Mester is, aki már annyi ideje fáradozik a haza üdvéért, hát ő is támogatva lett.

Tekintsétek úgy, mint egy befektetést.

Természetesen csakis a Verseny érdekében.

Mjúzik!

Ferenczy A. Szidónia Rossz társaság

Baj van, elitek. A Mester rossz társaságba keveredett. Mondhatja ő ezeknek a beszáradt faszoknak a televízióban, hogy internet, meg kattintás. Meg hogy onlájn a jövő, Toldit is onnan olvassuk.

Nem, baszdmeg. Ezekbe kár a bit. Olyan nagy munka azt a rohadt szánalmas kétperc harmincmásodpercet bedigitalizálni, bakker? Mit beszélek én digitalizálásról, amikor már eleve az az anyag. Próbálom mégegyszer: akkora bazi nagy meló transzkódolni ASF-be? Nem lehet megcsinánálni időben, hogy neadjisten egyszerre legyen ott a szarládában is meg a zinterneten?!

És nem 1993 van, meg internettó, meg hungarianhómpédzs. Azt meg végképp nem hiszem, hogy a 15-50 éves potenciális átképzendő állampolgár nem a neten nézné meg a napi betevőt.

Tessék, maguk vessék rám az első monitort vagy videókeverőt, ha maguk szerint nem bűn ezt az arany embert belökni a hülyék közé.

Kovátsch Gamma Bertalan Egyszerű, mint egy pofon

Hát elitek, az a helyzet, hogy egy kicsit túlköltekeztek a prolik. Úgy adódott, hogy többet költött rájuk az állam, mint amennyit beszedett tőlük. Mit is mondhatnék. Mohó prolik ezek, ezek csak a pénzt hajszolják. Gyermeki módon gyűjtögetik a plazmatévét, a hifit és a többi kellemességet, ha az állam egy kicsit nem figyel, hát kipakolják a zsebét, mint az a bizonyos nyolcéves cigánygyerek.

Nézzük el nekik, mi, elitek. Nem mindenki tudhatja, mire kell a pénzt igazán elkölteni, nem mindenki jutott fel még az egyedfejlődésnek erre a magaslatára. Gyerekek ezek, nem lehet rájuk haragudni.

Nade ha úgy adódott, hogy a prolik túlköltekeztek, mit lehet tenni?

Egyszerű, mint egy pofon, csak a Megnyilatkozást kell megnézni. Gyorsan, utána röpdoga belőle.



Tehát nincs nagy baj. Ahol nagy a szükség, közel a segítség. A prolik túlköltekezésére egyszerű a gyógyír. Kéznél van néhány tőzsdecápa, akiknek egyfelől nincs szüksége annyi pénzre, másfelől szívesen be is adják a közösbe. Aztán pedig van itt néhány fölös költés, tudjátok, mint a felkapcsolt villany, amit egy könnyed kézmozdulattal le lehet kapcsolni és máris megvan a megtakarítás.

A fasznak kell annyi diploma meg vasút, de tényleg.

Kapcsoljuk le a villanyt, ne égjen feleslegesen. Küldjünk el néhány reménybeli egyetemistát az esztergapad mellé és csukjunk be néhány szárnyvonalat. És már meg is van oldva a probléma, ha a tőzsdecápák is beszállnak egy kicsit. Márpedig muszáj lesz nekik, ha hazafiak.

Látjátok, nincs itt semmi dráma. Egyszerű a megoldás, mint egy pofon.

Kovátsch Gamma Bertalan Beadványokat hozzám

Múltkor beszóltam kissé a vasútnak. Hogy drága meg felesleges, minek vasút, amikor az eltartása veszteséges. Azt már korábban is megmondtam, hogy a váltóőr ne próbáljon beleszólni az elit dolgába és főképp ne sztrájkolgasson.

Meg is lett a foganatja. Most nálam sír-rí az összes vasutas, hogy az ő vonalát ugyan ne csukassam be. Jól teszik, mert helyesen látják: én vagyok a kedvenc, nálam kell folyamodni. Aztán ha jó kedvem van, talán meggyőzöm magam, hogy nem kell azt a vonalat becsukni.

Na elég ebből az érzelemkitörésből. Azt mondtam, talán. Megmondom ügyesen, mikor nem kell a vonalat becsukni.



Igen, jól értettétek. Ha nekem úgy tetszik, akkor a veszteséges vonalnak van létjogosultsága, mert eltartja a büfé. Különösen akkor van létjogosultsága, ha én szeretek utazgatni rajta. Akkor van érv, mert ha nem lenne ott a vonat, akkor a madár se járna arra, amerre én pedig szeretek járni. Ha viszont én nem járok arra, akkor felőlem járhat arra csak a madár, mit foglalkozom én azokkal, akik pont arra akarnak menni?

Engem kellene követni és akkor nem lenne baj. Ha valaki másfelé kódorog, az ő hülyemagyarságáért én nem tarthatom a hátam.

Úgyhogy lehet meghívni engem erre-arra. Akkor talán kerül érv a vonal megtartása érdekében.

Azt mondtam, talán.

Kovátsch Gamma Bertalan Környezettudatos

Innen üzenem a pampogóknak, hogy egy gumigyár oda telepszik meg, ahol legjobban érzi magát. Ahol vannak utak, amelyen a ipari kormot szállítják, van levegő, ahova kieeregetik és van munkás, aki hajlandó beszívni. Azon felül az a munkás nem szakszervezeti tag, mert az csak versenyhátrány. XXI. században vagyunk, bazdmeg. Mit ér egy szakszervezet?

Huh, felment a vérnyomásom, lenyomok egy kör Wizard of Wart idegnyugtatóul. Addig ti tőtikézzétek le az agyatokba a filmecskét.



Vannak a prolik, akik pampognak a korom meg a beszívás miatt. Bazdmeg, a disznóólnak nincsen szarszaga? De van. Mindennek ára van, a pogácsának, a tiszta levegőnek, sőt még nekem is. Majd pont a munkás tüdejének ne lenne ára? Van ára és az a gumigyár meg is fizeti. Arra van az állam, hogy kiszámolja, mibe kerül, megkérje szépen a gyárat, hogy fizesse ki és telepítsen belőle parkot. Vagy valami egyéb hasznosra fordítsa, mondjuk propagandafilmet csináltasson belőle a sok fiatal tehetséggel.

Mondjuk azért túl sokat nem kérhet a tüdőért. A gyár ugyanis oda telepszik, ahol jól érzi magát.

Ugye megértitek?

Kovátsch Gamma Bertalan Barátmese

Eljött a Mesék Ideje, amint ezt már annyiszor ismételtem. Nem baj, az ismétlés a bevésés egyik legjobb eszköze, tudja ezt minden reklámszakember és vezérblogger. Amíg az elitnövendék a mesét hallgatja, szemecskéje lecsukódik, gondolatai elkalandoznak, módosult tudatállapotba kerül és eszébe se jut, hogy a Tanulsággal vitatkozzon, az mintegy hipnotikus módon az agyacskájába röppen. És így a jó. Minek az Igazsággal vitatkozni, azt befogadni kell!

Barátmese következik.

Elment 10 jóbarát a kocsmába. Először csak 10 korsó sört akartak inni, de aztán valahogy féktelen eszem-iszomba csapott át a dolog.



Ettek pogácsát, egy egész gyárnyit. Közben kattingattak szorgosan. Egy-két jóbarát még az asztal alatt is kutatott.

Egy szó, mint száz, nem 10 korsó sör volt az asztalon, hanem egy egész hihetetlen méretű hegy. Bizony, meg kell mondani, egyik-másik barátban felködlött, hogy egyszerűen lelép és otthagyja a cehhet.

Ráérzett erre a barátok legigazságosabbja és szót kért. Barátaim - mondta dörgő hangon. Kicsit kirúgtunk a hámból. De sebaj, van köztünk három tőzsdecápa. Úgy igazságos, hogy ők fizessenek. Ki szavaz arra, hogy így legyen?

Demokratikusan megszavazták az igazságos barát javaslatát 7 igen-3 nem arányban és mindenki emelt fővel hagyhatta el a helyszínt, a döntő többség ráadásul igen jó hangulatban.

Kár, hogy azóta nem söröznek együtt. A három tőzsdecápa elköltözött, a maradék hét meg valamiért nem akar söröző közelébe se menni, akárhogy is győzködi őket a legigazságosabb. Valamit morognak az orruk alatt, valami olyasmit, hogy ismerik ők a többieket, őket nem fogja leszavazni senki.

Megmagyarázni a morgást nem tudja senki, azt meg különösen nem érti senki se, hova lett a jókedv a 10 jóbarátból, amikor olyan féktelenül mulattak még nem is régen.

Kovátsch Gamma Bertalan Űrhalál

Mert vannak felelőtlen emberek. Akik nem törődnek.

De hagyjuk a felelőtlen embereket a picsába, itt vagyunk mi itt, értelmes vitára képesek. Kicsi körben ülve vitatkozunk értelmesen a tűz körül a jövőről, körülöttünk pedig a sötétben hadd acsarogjanak a Múlt fenevadjai.

Ja, bocs. Ez a kép kissé avéttos. Akkor másként, fiatalosan, jövőcentrikusan. Tehát itt vagyunk mi, az értelmes vitára képesek bezárva egy űrhajóba, ami a Jövő felé repítene, de a Múlt űrfenevadjai aszteroidákkal próbálnak letéríteni a pályáról, hogy egy kisbolygóba szaladjunk.

Valahogy így.



Mi, értelmesek, kijelentjük, hogy nem akarjuk ezt a véget. A katasztrófa mérete iszonyú. Vegyünk például engem.

Nem, vegyünk például téged. Mondjuk keres az olyan nyíltarcú, bár kissé bamba fiatalember, mint te 100 ezer forintot. Tudom, hogy az elitmunkáért több jár, de vegyük csak ezt a szép kerek számot. Ha mondjuk a nyugger ... akarom mondani a nyugdíjas 40000 Ft-ot kap (az is sok, hiszen nem a nyugdíjasok élnek a legrosszabban!) és 4 aktív korú tart el egy nyugdíjast, akkor az fejenként 10 ezer forint.

Most képzeljétek el, hogy 30 év múlva még mindig 100 ezer forintot kerestek és akkor csak ketten kell kiköhögjétek a 40 ezer forintot. Az annyi, mint fejenként kétszerannyi!

Ez hát az szikla, amelyen felakadhat az ország hajója, akarom mondani a kisbolygó, amelybe belecsapódhat az ország űrhajója.

Node persze nem fog belecsapódni. Mert az értelmesek leülnek, megbeszélik és megtalálják a megoldást. Ami persze egyszerű, mint egy meteoritpálya.

Fizetnetek kell. Nektek, még többet, most. De a legjobb, ha a tőzsdecápák fizetnek még többet és most. És akkor, ha ezt mind befizettétek, 30 év múlva nem kell félnetek, mert csak előveszitek a pénzt és megeszitek.

Vagy ez, vagy az űrhalál. A választás a tiétek.

Kovátsch Gamma Bertalan És a Mester, bazdmeg?

Hát a tököm tele van azzal, hogy az ember (nem egyszerű ember, elitember) kidolgozza a lelkét is a hülyeország felemelkedéséért és amikor le lehetne aratni a babért, akkor másé lesz a dicsőség. Az egész ország az Új Magyarország tájékoztató füzetkét olvassa és végre a sok internetnemhasználó is megismerhetné a Mester nevét.

Apró kárpótlás a sok akadékoskodásért a MeH megbeszéléseken.

Erre a Mester helyett M. Tóth Gézával készítették az interjút. Ilyet szólnak, hogy: "A tehetséges fiatal rendező vezetésével, irányításával ...", "minden epizódnak önálló rendezője van, aki döntő módon meghatározza ...", "az én feladatom az egész gyártás szervezésén és irányításán túl az, hogy a társalkotókkal együtt gondolkodva segítsem ..."

Bazdmeg, ez lenyúlta a dicsőséget és meg se említette a Mester nevét!

Azonnal tenni kell ez ellen! A TETÜK követeli, hogy új füzetecskét juttassanak el minden háztartásba, amelyben nagy, arany betűkkel szerepel a Mester neve!

Most, azonnal, amíg szépen beszélünk!

Kovátsch Gamma Bertalan Dolgozni, kutyák II.

Elitek, a kis szüvem szakad meg, ha arra a sok munkanélkülire gondolok. A munka nemesítette ki az embert az óriásgombák közül, most meg képzeljétek, vannak vidékek, ahol nincs munka. Fáj kimondanom, de a munkanélküliek néhány tízezer forintból nyomorognak.

Az én néhány tízezer forintomból, bazdmeg!

Hát ennek vége, hogy az én tányéromból eszik ki ezek a szotyizabáló naplopók a galamblevest. Globalizáció van, aki nem dolgozik, ne is egyék. Nem szokunk itt rá a szotyira, amikor a kis kínaiak ontják a műanyag játékocskákat.

Szépen ezt úgy mondjuk mi a MeH-hel nagy egyetértésben, hogy visszavezetjük a szerencsétlen munkanélkülit a munkába.

Csúnyán - de kurvaőszintén - meg úgy mondjuk a MeH-hel nagy egyetértésben a blogon, hogy dolgozni, kutyák. Sztrájk nélkül, szakszervezetesdi nélkül, éjszaka is, ha kell. Ha valaki meg akarja keresni a szotyiravalót, az gályázzon.

Galamblevesről ne is álmodjon. Szotyi van és kész.

Úgyhogy dolgozni, kutyák. Zabáljátok a videót kétpofára.

Kovátsch Gamma Bertalan Kutatófilm

A kurva életbe, elitek, mindenhez én se érthetek. Idebaszik nekem a MeH egy kisilabizálhatatlan anyagot arról, hogy gazdaság meg kutatás, akadémia meg hogy a hülyemagyarok nem kutatnak eleget és akkor én ebből üssek össze valami használhatót.

Hát szarból nem lehet várat építeni, azt megmondom előre. Megmondom én bátran még a ... még a miniszterelnöknek is! Ha már rajta van a Messengerem buddy listáján.

Ehhez a filmecskéhez használati útmutató jár. Sose emlékezzél belőle többre, mint 10 másodpercre előre és hátra irányba. Menni fog? Ha igen, nézhetitek.



Most akkor aki betartotta a használati útmutatót, az meg tudja mondani, kik a hülyék. Lássuk sorban. Hülyék a vállalatokban dolgozók, mert nem kutatnak olyat, ami mindenkinek hasznos. Hülyék a magyarok, mert nem kutatják fel a hülyeország gombáit. Hülyék a léggömbhámozók, mert léggömböt hámoznak. Az amerikaiak nem hülyék, mert ott legalább elmondják, ki hámozott léggömböt, bezzeg ebben a hülyeországban még ez sincs. Hülye az akadémia, mert csak két kutatója van, hülyék a vállalatok, mert nem költenek kutatásra és végül ott az a sok millió hülyemagyar, aki soha nem talál fel semmit. És végül hülye a MeH, mert képtelen volt megmondani, hogy ebben a témában ki a rosszember, így aztán mindenkit le kellett anyáznom.

Csak én vagyok az okos, mert ezért a rajzfilmért lenyúltam a 7- vagy 8 számjegyű összeget.

Na jó, elitek, egy kicsit lehettek okosak ti is. Azért nem annyira, mint én.

Ugye, tudjátok, miért nem?

Ferenczy A. Szidónia Csak ügyesen

Elitek, rövid leszek.
Be kell fektetni az országba. Az oktatásba, a közlekedésbe, az egyetemekbe ahol Dr.Agy tanul. 100 vasutat villamost, ezeret. Hosszútáblásat, ami alatt a városi etnikum harmonikál.
Metrót és autópályát építünk.

Építeni kell. De nem akárhogy! Ügyesen!

Értik? Leírom mégegyszer: ÜGYESEN.

Ha valaki ügyesen épít autópályát, sőt, ha valaki sok mindent épít idehaza ügyesen, azzal jól járunk. Ha meg igazán ügyesen csinálja, akkor egy profi szinkronszínészt is megfogadhat a propagandafilmhez.
A jövőbe fektetünk.

Kovátsch Gamma Bertalan Korunk csodája

Korunk csodája, elitek, mit is mondhatnék mást.

Az Internet, az.

Ha nem lenne az Internet, nem lehetne a Mester, mert még mindig angoltanárként vagy számítógépes programok fordítójaként pergetné napjait. Most meg ugye, megmond, irányt szab, lenyeseget.

Legyen hála neked ezért Internet. Két perc áhítatos csendet kérek, addig is nézzük meg a mai kinyilatkoztatást.



Így van elitek, bizony így van. Itt felteszik, ott letőtikézik. Akár a világ túlsó végén is.

Aztán megeshet ám, hogy emiatt egyesekkel elszalad a ló.

Sebaj, erre is van megoldás. Majd az elszaladtlovasok nem tőtikézik fel vagy le.

Megvannak erre a módszerek, elitek, meg bizony.

Ferenczy A. Szidónia Dr Agy visszavág

(képzavar a mestergyárban)

Dr. Agy egyetemre jár. A klónjaival együtt. Szimbiózis, kollégák, szimbiózis.
Együtt a cégekkel a jobb világért. Dr. Agy egyébként fogadok, hogy polisztirol. Tegnapelőtt még agysebész, ma már fizikus. Mondjuk akkor nem nagyon kell neki petricsésze. Tud a csávó, az kétségtelen.

Az még nem világos, hogy minek kell akkor a pontozósdi, ha itt vannak a spájzban a különböző multicégek, akik élnek halnak a fogaskerékagyú egyetmistákért.

Azt már tudjuk, hogy a büdös burzsuj egyetemisták hála istennek nem a prolik pénzéből rúgnak be. Meg hogy pontozzuk a rászorulást. Gályáznak szépen a tudás fellegvárában, bár nekem az egyetemről elsőre mindig valami hidroxilcsoportok meg szerves vegyületek ugranak be, hiába no, a kémia is fontos.

Ha már jön tudásba fektetni a multicég, akkor nem tudná esetleg tandíjjal is támogatni szegény csóró mérnökpalántákat? Úgy, mint nyugaton - ösztöndíjjal. Amit lehetne pályázni. Értik a gondolatba burkolt verseny jelentőségét?
Aztán a legokosabba fektet be a robotgyártó. Vagy már a multi csecsein se lehet csüngeni, mert visszaveti majd a céget a versenyben?

Bár az is lehet, hogy a tálentumokhoz csak a professzoron át vezet az út. Az út pedig göröngyös. Ingyenebéd meg nincs.

Elitek, lássunk tisztán. A kockafejű műszaki palánták problémáját megoldottuk. Majd a leendő munkahelyük fizeti az ő oktatási költségüket - direkt módon. Most már csak az nem tiszta, ki fog tejelni a zipzáros-takarós bölcsészek képzéséért.

Kovátsch Gamma Bertalan Mestergyár

Elitek!

Elitjeim!

Azt hiszitek, hogy szarban van ez a kurvaország, de nagyot tévedtek. Ha nagy a szükség, akkor kell elővenni a családi ezüstöt. Nézzétek meg a mai matériát és döbbenjetek rá, micsoda pazérolás folyik itten.



Ott a sok okos mérnökpalánta, szabályos kis mester mindegyik, aztán nem használja fel a fogaskerékagyukat a Főgyár semmire. A pazarlás megy, aztán itt a sírás-rívás, hogy nincs kalács, nincs paripa, nincs fegyver, robotháború meg aztán pláne nincsen.

Mondom itt a sok okos fogaskerékagyú.

Nem is humánszakos, pláne nem bölcsész vagy kommunikáció szakos picsa. Azokra a munkakerülőkre nincs szüksége a Főgyárnak, képzésük tökéletesen fölösleges. Miért, milyen értéket tudnának hozzáadni a robotversenyemhez? Szart se.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy ezek a kis fingreszelők esetleg nekem támasztanának versenyt. A verseny pedig csak addig jó dolog, amíg más köpi ki a tüdejét a pályán. Mit merészelnek itt egyesek, beugatnak nekem, a Mesternek?

Jól ki kéne őket rúgni a picsába.

Ferenczy A. Szidónia csend

Csend van. Hallgat az Internet.

Elnémult a Mester hangja. A maci emigrált a blogok taposómalmából. Na nem örökre, majd visszatér, akár a Jedi-lovag.

Már-már azt gondoltam, hogy végleg beköltözik a szarládába. Onnan azért mégis kényelmesebb ez a Metatron szerep, mert senki nem ugat vissza. A blog az necces, jön a sok hülyemagyar, meg kriptonáci és hergeli ott magát a semmire. Csoda hogyha eldurran az ember esze tőle.

A televízió azért más. Abból az igazság jön. Már ha nem épp a hülyék pártja durrantgat lufikat a prolik pénzéből. A fogmosós maci úgyis lapátra került, kellet a helyére valami ütős. Nyilván nem olyan puhapöcs program kell a gyereknek, mint a kockásfülű nyúl, vagy a fülesmackó - ismerje meg az elit országot a kispulya is. Később aztán nem járhat a pofája, hogy nem tud semmit (semmiről).

Szóval forog a film, az alkotó pihen, vagy mi.

Bezzek a Magyar Királyi Televízió zártkörű részvénytársaság malmai lassan őrölnek. Akadozik az onlájn nemzedék ellátása információval. Nincs 23. képmese! Mi lesz így a tévétlenekkel? Nem veszíthetjük el őket! Vágjuk itt a centit a visszatérés nagy napjáig, és közben nincs meg a napi onlájn betevő?!

Azt javaslom, mindenki adja tovább az ismerőseinek az előző esti mese tartalmát. Zanzásítva persze, mert úgy elmondani, ahogy a Mester megírta, nem lehet. Ha meg sérül az eredetisége, kárba vészhet a tartalom és az üzenet. Ez nem zene, amit beempéhármazunk, és úgy is jó!

Éppen ezért a kérdéses időszakban megpróbáljuk a lehetetlent, összesűritjük az összenyomhatatlant. Minden mese lényegét egy db magyar mondatban fogalmazzuk majd meg, a könnyű szájról-szájra terjesztés érdekében. Ez az igazi elitnek való feladat!