Kovátsch Gamma Bertalan Hulljon a férgese, III.

Pazarolják a pénzemet.

Pazarolják a pénzemet és gyógyszert vesznek rajta. A sok hülyemagyar veszi a sok hülyegyógyszert, folyton nyígnak, hogy nincs pénzük, aztán alufelnis gyógyszerre bezzeg van pénzük. Bazdmeg, benyomok egy nyugtatót, addig nézzétek a filmemet.



Tisztára felháborító. Megy a hülyeorvoslátogató, meggyőzi a hülyeorvost, a hülyemagyar pedig megveszi a gyógyszert. A saját pénzén. Főleg. Mindez szép lenne és jó, a Verseny tökéletes példája, ahol a gyógyszerfogyasztás egyre nő, növelve a gazdaságot, élénkítve a bizniszt. Csak egy dolog bánt kurvára. Akarom mondani, nagyon.

Miért van az, hogy Mari néni az én pénzemből ugyanolyan mellékhatásmentes, akarom mondani alufelnis gyógyszert kaphat, mint én, a Verseny bajnoka, aki hősként áll helyt a versenypiacon.

Mari néninek nem jár alufelni, csak vasalt abroncs. Örüljön, hogy él, meg hogy fizetheti a gyógyszer árának 75%-át.

Piacfundamentalistaként úgy vélem, hogy akinek nem telik gyógyszerre, az kapjon mellé reklámot, mint a kereskedelmi tévében. A mellékhatást, mint reklámot.

Mert ha nem fizetsz, nem lesz jó. Ezt üzenem én, a kedvenc.