Bazdmeg, elitek, hogy én mekkora vátesz vagyok! Igen, a vebkettőnek hatalma van. De nem ám úgy, ahogy a prolik elképzelik, nem ám úgy!
Azt hiszik, hogy én írok valamit, aztán ők majd kifejtik a véleményüket és annak hatása lesz. Hát egy nagy lófaszt.
Az úgy van, hogy a MeH és az NFÜ anyagot ad nekem. Aztán én abból írok posztot. Nem egyet, hanem kettőt. Az elitek egyből fogják az adást és egyetértenek, a sok proli meg megpróbál ellentmondani.
Mondhatnak ellent, ha akarnak, szarok a szájukba. Mindenki nem fér fel a józan eszű elitek luxustengeralattjárójára.
Aztán a postomat csomagolják, mint a hónapos retket és kinyomják a neminternetelő proliknak, mint a mirelit gyorskaját. Kurvára szuverénül, amint azt a Világgazdaság megjegyezte. Íme, az eredmény.
Mint a gyárban, elitek, mint a gyárban. Hát csodálkoztok, hogy elégedett vagyok?
2008. január 31.
Kovátsch Gamma Bertalan
A vebkettő hatalma, II.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
22:37
2
megjegyzés
Címkék: modern képmesék, szuverén, webegynulla
2008. január 30.
Ferenczy A. Szidónia
Kirk kapitány beteg
Basszus, ti gondoltátok volna, hogy a fogorvos nem tudja kezelni az aranyeret? Pedig akárhogy nézzük, mindkettő az emésztőcsatornához tartozik.
De nincs is baj, mert tudok egy igazán menő aranyérspecialisát nem messze. Itt van az, a szomszéd galaxisban. Csak egy ugrás, mint a sugár. Hiperűrugrás.
Nem is fogok en a helyi kóklerekkel gurigázni, ugrok be a teleportálóba, aztán aranyér volt, aranyér nincs.
Egyébként az a tuti ebben a specialistában - Dr Ér a neve - hogy a szülei belepancsikoltak a DNS-ébe idejekorán. Ennek eredményeképpen nem teljesen emberszabású a tag: van neki 24 pár keze, négy bazi nagy összetett szeme, és akkora mint egy platósifa. Bizarrnak tűnhet, de Ér - én már csak így hívom - mindig raÉr. Érted. Nem bírja az egész tejútrendszer túlterhelni, pedig haver, onnan aztán ugrálnak oda a páciensek sorban. A múltkor is túlmelegedett a teleportáló.
Van neki valami régi spanja - agysebész az ipse - úgy hívják Dr. Agy, akit valami intergalaktikus csetszobán ismert meg. Na az mesélt arról, hogy náluk ilyen "mentő"-izé hurcolja a beteget, és még nyamvadt fél parsecet se bírnak megtenni egy óra alatt. Becuccolják csórikámat a járgányba, aztán viszik hozzá, be az agyközpontba. Az egész országból. A beteg meg vagy túléli, vagy nem.
Kérdeztem is tőle, hogy akkor mind hülye ott, hogy utazik, ahelyett hogy helyben gyógyíttatná magát? Erre meg azt mondta az ipse, hogy a központi kórházakon kívül csak ilyen alibi kórházak vannak mindenütt, de ott csak lúzerek akarnak gyógyulni. Nem tudják, hogy az ottani orvosok tulajdonképpen nem is orvosok. Inkább olyan képzelt betegek, skizók, vagy mit mondott. Azt képzelik, hogy orvosok, aztán közben mindenkit csak vernek nagykalapáccsal. Hát csoda így, hogy minden beteg megmurgel? Persze ha kalapácsod van, te is mindent szegnek nézel, nem?
Szóval, minden beteg szépen bementőzik a központba gyógyulni. Bár az ipse valami olyat mondott, hogy ő egyszerre csak egy beteget processzál, tehát van némi tolongás, sorbanállás. De hát semmi sincs ingyen. Az ebéd sincs ingyen, érted.
És még valami, tesó, ezt kapd ki. Azok ott lúzerfalván nem oda mennek gyógyulni, ahova akarnak, hanem oda, amit kiosztanak neki. Mondtam is Érnek, hogy ez már valami szerencsejáték téma kezd lenni. Ezek ott tudnak élni. Tutira nem unják magukat halálra.
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
21:39
6
megjegyzés
Címkék: kórház, modern képmesék, reform, rémmese
2008. január 29.
Kovátsch Gamma Bertalan
Ha
Ha adót kell emelni.
Ha adót kell emelni, akkor hogy csinálnátok?
Ne merd felemelni a kezed ott a legszélén, te primitív sötét! Látom, hogy mit akarsz kérdezni, a szegény idióta szemeden látom. Hogy miért kell adót emelni.
Megvárom, amíg az elitek röhögése lecsillapodik. Nézzétek már, milyen vörös. Hagyjuk, nem tehet róla, hogy kevésbé szerencsés. Az ilyet támogatni kell, nem kiröhögni. Azzal támogatom, hogy elmagyarázom neki, a szegény kis mongolidiótának.
Adót azért kell emelni, mert növekedés van. Nő a fű, nő a gyerek, majd pont az adó ne nőne?
Na ugye.
Tehát ha adót kell emelni, mit kell tenni? Oktatófilm!
Mielőtt elindul a film, hadd mondjam el, hogy ez az oktatófilm nem valósulhatott volna meg Szidi kisasszony közreműködése nélkül, minthogy az MTV még mindig nem tudta megjavítani a hülyeinternetjét. De mit nekünk faszkodás az MTV-ben, az Igazságot nem lehet a föld alá nyomni. Nekem is csak ritkán sikerül.
Biztos, ami biztos, animáció nélkül is megismétlem a Tanulságot. Addig lehet elvenni a burzsujoktól, amíg nekik is nem fáj. Mert ha már fáj nekik, akkor nem burzsujok, hanem rászorulók és az Úr gondoskodik a rászorulókról. Úgyhogy a gazdagoknak lehet pofát befogni és fizetni, mint a katonatiszt. Ezért élnek, ez a dolguk. Ha nem fizetnek, már nem is hasznosak a társadalom számára.
Ez különösen az olyan tőzsdecápa-gyáriparosra vonatkozik, mint Prosztó.
Mik ezek az ijedt tekintetek?
Jaj, butuskáim, féltitek a kis pénzecskéteket, aranymamuszaim. Hát nem bánt titeket az Úr, az elitek a kedvencei neki. A ti társadalmi hasznosságotok nem arról szól, hogy pénzt lehet kifejni belőletek, nem. Ti tudjátok az Igazságot és terjesztitek is. Az ilyenért jutalom jár.
Fogjátok az EKHÓ-t és majszoljátok, kismalacaim.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
22:26
2
megjegyzés
Címkék: burzsujnak sohase elég, modern képmesék
2008. január 27.
Prosztó M. Beléndek
Prosztó M. Beléndek üzenete
Két sör között rácsodálkoztam az élet értelmére,
Olyan kisebbfajta, szőrös értelem volt, mint egy macska,
Ott pislogott a korsó mögött és csúful nyelvet öltött,
"Azt gondoltad, hogy ilyen olcsón megúszod?"
Kérdezte az értelem és egy értelemhez képest csúnyát böfögött,
"Voltak elképzeléseim azért..." magyaráztam, mert zavarban voltam,
Gúnyosan pislogott és tekergőzött a lábam között,
Míg fel nem rúgtam, hogy szolidan lefejelt egy bárszéket,
Az élet értelmét máig sem tudom, de ne igyatok olcsó söröket,
Plusz egy százast mindenki megérdemel.
Bejegyezte:
Prosztó M. Beléndek
dátum:
16:59
19
megjegyzés
Címkék: ars poetica, fehérjefeldolgozó, shitpickle
tirpak-admin
Höndör B. Margit: Jubileumi koncert
Elitek és elitté válni vágyók! Nagy nap ez a mai. Alig valamivel több, mint egy éve történtek meg az első botladozó lépések az elitnevelés terén, amikor Höndör B. Margit ezt a blogot megalapította és az első bejegyzést megtette. Címet ugyan nem írt, címkét se tett, a blogunkra oly annyira jellemző tudatmódosító képecske sem volt, YouTube videóról nem is beszélve. Azóta sok víz folyt le a Tirpák patakon, volt, hogy eltűntünk az éterből egy időre, de a jubileumi koncert ideje mégis eljött. A program a következő:
- Höndör B. Margit köszöntőjét felolvassa az elitverseny győztese (Margit maga sajnos nem tudott bejutni a blogszékházba, mert a biztonsági őrök valami félreértés miatt nem engedték be).
- A Mester Kinyilatkoztatásának megtekintése az Igazságos Felsőoktatási Rendszerről.
Akar valaki pofázni? Senki? Nagggyon remek, ti vagytok idomítás diadala.
Lights! Camera! Action! TIMBER!!!
Ezt is megértük!
Hát kérem.
Ne bőgjön, KGB, Lajos, maga pedig tegye le azt az üveget! Csak a beszédem után jöhet a piálás, és akkor sem a repi pálinkából! Prosztó meg ne tömje be a fejébe az összes almáspitét, mert megint kiütései lesznek! Vegyenek példát Szidónia kisasszonyról, aki olyan szépen, csendben ül a helyén. Ne bökdösse, maga hülye, még felébreszti!
Szóval.
Megköszönöm mindenkinek a blog felvirágoztatásáért/ban végzett áldozatos munkáját, mondjuk KGB kicsit leállhatna, nem akar elutazni valahova, jó messzire? Kár.
Fizetésemelésre ne számítsanak, sajnos begyűrűzés van, meg vettem is egy új kocsit,de nem is ez a fontos, az a lényeg, hogy lendületben vagyunk, megcsináltuk, bennünk van az országépítő életerő, és már régen berúgtuk a
holnap ajtaját, kár, hogy azóta nem lehet megmaradni itt a huzat miatt, mert KGB részegen beleesett a tegnap ablakába még tavasszal.
Ki az az állat, aki horkol? Azonnal vezessék ki!
Köszönöm.
Most, hogy immár egy teljes éve állócsillagként ragyog ez a blog a magyar internetes újságírás bárányfelhőkkel tarkított égszínkék egén, eljött az ideje a számvetésnek, én fogom csinálni, hiába nyújtózkodik Prosztó. Egyébként is lukas az inge, most látom.
Egész jók voltak, vegyék ezt dícséretnek. A legjobb írásokat Höndör B Margit produkálta 100%-os teljesítménnyel, megemlítem még KGB-t a maga 5, és Prosztót a szerény, de képességeit még így is messze meghaladó -2%-os eredményével, Lajos fogyasztotta a legtöbb kannásbort, Szidónia kisasszony kávéi pedig legendásak, szerencsére én teázom. Külön is megdícsérem Bertalant a Mesterről készített nívós plakátgyűjtemény beszerzéséért, és az iroda kidekorálásáért, kár, hogy minden plakátot a saját asztala köré helyezett el, és képtelen volt leszedetni azt az idétlen Britney Spears fotót Prosztó asztala mellől, és akkor itt jegyzem meg, hogy mostantól vége ám a rádió bömböltetésének és a rágógumizásnak az irodában, és meg ne lássam többé, hogy lábosból eszik a pörköltet a számítógépnél! Szidónia kisasszony pedig öltözködjön fel rendesen, 20 kiló túlsúllyal ne viseljen pink sortot, és kombinépántos felsőrészt, mert teljesen összezavarja ezzel a közösség munkáját, egyébként is jobb szeretném, ha Lajossal nem az irodában intéznék a magánügyeiket.
Az eredményeinkről:
Talán nem tudja mindenki, hogy az idén háromszor láttam a MESTERT, egyszer a strandon is! Ha továbbra is ilyen lekesedéssel dolgoznak, ez magukkal is megeshet, majd megadom az utcák nevét, ahol érdemes sétálgatni, na persze csak azoknak, akik megfelelően teljesítenek! Nem, Szidónia kisasszony, a strand nevét nem árulom el, mit képzel? Ne szipogjon!
Hol is tartottam?Igen. Ebben az évben négyszer szólt hozzám a MESTER az ő blogján, és egyszer azt állította, hogy bír! Kétszer kellett nicket váltanom, hogy részt vehessek a főblog kommentálásában, és dicsérő
szavaimmal bíztassam őt. Ennyit akkor az eredményeinkről.
További céljaink: nos, szeretném lecserélni a lakást, és új szgép is kellene, ezért megkérek mindenkit, hogy húzzon bele, szívja föl magát, Lajosnak pedig külön feladatként kiadom, hogy tanítsa meg Szidónia kisasszonyt pogácsát sütni, mert amit ma produkált, az minősíthetetlen.
A részletes elemzést és a névre szóló feladatokat Bertalan fogja önöknek előadni, a maga szokásos, álmosító módján, MINDENKI MARADJON A HELYÉN, AKI TÁVOZIK, AZ NE IS REMÉLJE, HOGY MARAD NEKI A PIÁBÓL!
KGB, magáé a szó.
Bejegyezte:
tirpak-admin
dátum:
12:44
5
megjegyzés
Címkék: biztonsági őr, elitverseny, margit
2008. január 26.
Ferenczy A. Szidónia
Wé világa
Hát a torkomon akadt a beszéd. Persze Margit is megmondta már, hogy több nap mint post, ez most be is jött. Képmese ügyileg van alakulás, kéremszépen.
szintet.
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
23:26
11
megjegyzés
Címkék: Dánia, közigazgatás, modern képmesék, rémmesék, Wé
2008. január 24.
Kovátsch Gamma Bertalan
Hülyeinternet
Bazdmeg a hülyemagyarinternetet.
Itt van ez a remek találmány, a világon mindenütt működik, erre a hülyemagyarok elkúrják. Megmondtam világosan a MeH-ben, hogy a 14-50 év közötti, közélet iránt érdeklődő eliteknek az internetre kell feltenni a matériát. Ha kevesen is vannak, de legalább elitek, viszik a Tanulságot. Erre fel az MTV honlapja elérhetetlen már több, mint egy napja. Két teljes Tanulság hozzáférhetetlen az elit elitjének! Pont ma, amikor a Reform ellenfelei már-már tort ülnek, ez a lazaság megengedhetetlen!
Nem fogok szólni senkinek, pedig megtehetném. Nem vihetem mindig a vállamon az ország búját-baját. Ti, elitek, ti intézkedjetek azonnal!
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
20:32
0
megjegyzés
2008. január 22.
Kovátsch Gamma Bertalan
A példakép
Úgy volt, hogy a mai rajzfilmecske kommentárját Szidi írja (nem is a Flóri Anna), de aztán rádöbbentem, hogy nem adok én ilyen fontos témát egy tapasztalatlan proto-megmondóember kezébe. Meg aztán az is kurvára fontos, ki mondja. A hitelességet nagyban javítja, ha a leckét olyan szájából halljátok, aki maga is példaképként állhat előttetek.
Én vagyok a példakép, helyesen látjátok. Azt a kis pöcsöt ott hátul, aki nem nézett rám áhitatos szemekkel, példaképre néző módon, na azt azonnal dobja ki az a két vállas fiatalember a hátsó padsorban.
Csak úgy nyekkent. A vállas fiatalemberek egyszerűsített kérdéseket kapnak majd a vizsgán a Modern Képmesékből.
A többiek viszont töltekezzenek és keressenek meg engem a történetben.
Ki talált meg? Ó, mennyi kéz! Az, a három, aki nem tett fel egy kezet se, az sajnos röpül mostan. Örülök, hogy maguk lábán húztak el ezek a birkák és nem kellett a vállas fiatalembereket igénybe venni.
Na, hol vagyok én a filmben?
Nem, nem a diplomás munkanélküli, mi vagyok én, munkakerülő bölcsész? A kutyahűségű tekintetek láttán megbocsátok és megmondom a tutit.
Én az vagyok, akinek az iparban szerzett tudása frissebb, mint ami a könyvekben van. Mert ki elég megbízható ahhoz, hogy sose térjen le a vonalról és mindig azt mondja meg, ami kell? Az ilyesmit nem lehet tanulni, az ilyesmit csak nehéz tapasztalattal lehet megszerezni.
Pont úgy, mint én. Az újságírást én nem tanultam, hanem megszereztem és ülök rajta szakadatlan. Alólam kihúzni nem lehet, mert én vagyok a Mester. A sok wannabe újságírócskának tudom ajánlani a munkanélküli diplomások utolsó mentsvárát, a mekit.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
22:15
6
megjegyzés
Címkék: meki, modern képmesék
2008. január 21.
Kovátsch Gamma Bertalan
Hulljon a férgese, III.
Pazarolják a pénzemet.
Pazarolják a pénzemet és gyógyszert vesznek rajta. A sok hülyemagyar veszi a sok hülyegyógyszert, folyton nyígnak, hogy nincs pénzük, aztán alufelnis gyógyszerre bezzeg van pénzük. Bazdmeg, benyomok egy nyugtatót, addig nézzétek a filmemet.
Tisztára felháborító. Megy a hülyeorvoslátogató, meggyőzi a hülyeorvost, a hülyemagyar pedig megveszi a gyógyszert. A saját pénzén. Főleg. Mindez szép lenne és jó, a Verseny tökéletes példája, ahol a gyógyszerfogyasztás egyre nő, növelve a gazdaságot, élénkítve a bizniszt. Csak egy dolog bánt kurvára. Akarom mondani, nagyon.
Miért van az, hogy Mari néni az én pénzemből ugyanolyan mellékhatásmentes, akarom mondani alufelnis gyógyszert kaphat, mint én, a Verseny bajnoka, aki hősként áll helyt a versenypiacon.
Mari néninek nem jár alufelni, csak vasalt abroncs. Örüljön, hogy él, meg hogy fizetheti a gyógyszer árának 75%-át.
Piacfundamentalistaként úgy vélem, hogy akinek nem telik gyógyszerre, az kapjon mellé reklámot, mint a kereskedelmi tévében. A mellékhatást, mint reklámot.
Mert ha nem fizetsz, nem lesz jó. Ezt üzenem én, a kedvenc.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
22:14
2
megjegyzés
Címkék: modern képmesék, piacfundamentalista
Ferenczy A. Szidónia
Parasztnak zongorát?!
Térjetek már észhez, vazzeg! Mindenkit a maga helyére, érted? Zabálod prolikám a gyógyszert, és még a minőségért is sír a szád? Csődbe megy miattad a kapitalizmus, bakker!
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
22:07
5
megjegyzés
Címkék: egészségügy, gyógyszer, modern képmesék, parasztok, rémmesék, ügynök
2008. január 19.
Kovátsch Gamma Bertalan
Hulljon a férgese, II.
Gyógyulnátok, lófaszjancsik?
Hát nem fogtok. Azért nem fogtok, mert az sokba kerül. Verseny van és akinek a bekerülési költsége meghaladja a hasznot, amit hoz, az megszívja.
Ha gyógyulnál, akkor már meg is szívtad. Mert ha most gyógyulnod kellene, az azt jelenti, hogy korábban nem bicikliztél, nem vettél részt szűrésen, ezen felül cigiztél, ittál és nőztél. Akkor bezzeg jó volt, mi?
Akkor most szenvedjetek, trutymókáim.
Valami hasznot hajthatsz így is. Gyógyulni, azt nem fogsz, mert az ágyat elveszem. Na nem én, hanem a MeH és az NFÜ, az én drága paymastereim, de vehetitek úgy, hogy én voltam. Csak hogy tudjátok, hogy aki kedvenc, annak megadatik.
A Hozzáadott Értéketek az lesz, hogy a felnövekvők meglátják az állatorvosi lovat. Ivott, cigizett, nőzött 20 éve, aztán most gyógyulna. De nem fog, mert az ágyat jól elvette a Mester.
Így járhat mindenki, aki nem gondolkozik előre. Ezt a tanulságot rágcsáljátok magatokban a vasárnapi cubák mellé.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
12:56
5
megjegyzés
Címkék: cubák, kedvenc, lófaszjancsi, modern képmesék, trutymóka
2008. január 18.
Ferenczy A. Szidónia
Nálunk mindenből több van
Na, most aztán irigykedhetnek a nyugati országok! Idehaza nekünk mindenből több van. Van több vaságyunk, több szabad kapacitásunk. Több gyógyszerünk, amiből többet eszünk. Többször műtik a magyart, mint a nyugatit! Van mire büszkének lenni.
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
21:53
2
megjegyzés
Címkék: adó, egészség, modern képmesék, nyugat, rémmesék
2008. január 17.
Kovátsch Gamma Bertalan
Hulljon a férgese!
Verseny van, mondtam már? Kíméletlen, kegyetlen Verseny van, ki élhet túl és kinek kell megdöglenie. A felütés után most az osztály nézze meg a túlélésről szóló filmecskét.
A gyengék egyszerűen dögöljenek, ez a titka a földhivatali ügyintézés meggyorsításának. Múltkor is bementem oda (új, nagy házat építettem, persze hitelből) és fél óráig matattak a papírok között, mire rányomták a stemplit. Mi ez a szarakodás, amikor a stempli ráütése egy másodperc? Ki kell az összes aktatologató seggfejet rúgni és internetre kötött stemplizőgépet kell helyettük beállítani.
Lesz itt rend.
Ha összeadom az aktatologatókat a nyugdíjasokkal és a kéményseprőkkel, hárommillió feletti számot kapok. Ha ezeket megtanítjuk kesztyűbe dudálni, teljesülhet az Álom. Egy boldog, gazdag, kapitalista Magyarország álma, ahol a Versenyben élen járó, nagy hozzáadott értéket termelő publicista dúskál, a fél órán át motozó földhivatali alkalmazott meg szívik.
Mert nem az a lényeg, hogy nekem jó legyen, elitek. Az a lényeg, hogy jobb legyen, mint másoknak. Ha már nekem nem lehet jobb, legalább nekik legyen rosszabb.
Ilyen kicsi trükkjei vannak a boldogságnak, seggfejek.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
23:16
4
megjegyzés
Címkék: feketeország, modern képmesék
Ferenczy A. Szidónia
Csíííííz
Sok ez, lehetne hatékonyabb. Például stempli nélkül. De nem ez a baj!
Ami az igazi elitnek fáj, az a mosolyszünet. Tegyünk érte!
Több mosolygós hivatalnokot az államigazgatásba!
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
22:23
1 megjegyzés
Címkék: modern képmesék
Kovátsch Gamma Bertalan
Ne azt kérdezd, mit tehet érted az állam
Méghogy a Mester propagandafilmeket írna? Egy nagy büdös lófaszt. A Mester csak kimondja, amit az összes elit kimondva szeretne látni.
Például azt, hogy ugye, milyen jó dolog az adó.
Örüljenek a prolik, hogy fizethetik. Most bezzeg rinyálnak meg nyivákolnak, hogy így az adó meg úgy az adó, de ha nem lenne reggel pogácsa a közértben, akkor bezzeg rájönnének, mennyire jó volt nekik adót fizetni!
Figyelitek, milyen ravkósan fogalmaztam?
A prolik örüljenek csak, hogy adót fizethetnek. Ennél már csak egy nagyobb öröm van: befizettetni az adót mással. Az elitek kedvezményes adót fizetnek, az örömük is kedvezményes.
Loptátok már ki valaki kezéből a pogácsát?
Hogyhogy nem? Ilyen élhetetlen bandát még a világon nem láttam! Azonnal nyomás pogácsát lopni, most rögtön! A gyengébbeknek elmondom, hogy a lopott pogácsának jobb az íze, azt kell érezni.
Így van ez az EKHÓ-val is.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
00:43
4
megjegyzés
Címkék: EKHÓ, modern képmesék
2008. január 16.
Ferenczy A. Szidónia
insert coin...
Kicsi báránykáim, fizessetek!
Fizessetek, mert fázni fognak
a nyugdíjasok, meg a kis
dedeknek sem jut majd cumi
a szájába.
Fizessetek mert nem lesz
autópálya sem, meg terepasztal,
mit csinál majd a szakszervezet?
jut majd nekik pogácsa?
Fizessetek, mert ebből van az
országnak pénze, amiből iskolát
meg kórházat épít, ahol majd
mind fizethettek.
Fizessetek, mert nem lesz se
magyar irodalom, se film, se sajtó,
tán a díjamat is visszaadom, s a drága
jó közszolgálati televízió
sem sugároz majd mesét nektek
a modern világról.
coin, plíz, hogy mi újra
játszhassunk.
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
21:49
4
megjegyzés
Címkék: modern képmesék
2008. január 15.
Kovátsch Gamma Bertalan
Amíg világ a világ
Élethosszig tartó tanulás, valaki? Megváltozott a világ, elitek. Pláne, amióta én elkezdtem praktizálni, mint internetes megmondóember, a megélhetési fajtából. Vegyünk egy képzelt személyiséget. Kezdheti angoltanárként, folytathatja szoftverfordítóként, lehet belőle váteszjelölt, írhat tévésorozatot. Aztán mást kell csinálnia. Lehet, hogy visszamegy angolt tanítani, lehet, hogy zöldséges lesz belőle, lehet, hogy agysebész, nem tudhatjuk. Csak azt tudjuk, hogy változni kell.
Tanulni kell, amíg világ a világ. No persze nem mindenkinek. Az iskolarendszer túl zárt ahhoz, hogy mindenki tanulhasson. Hát ez van. Mindenkinek nem lehet jó. Akinek nem jó, az maradhat patkolókovács.
Azt mondod, nem igazságos? Az élet nem igazságos, hülyécském.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
22:32
10
megjegyzés
Címkék: hülyécském, modern képmesék
Ferenczy A. Szidónia
old-skool szakmák, szevasztok!
"A szög miatt a patkó elveszett,
a patkó miatt a ló elveszett
..."
Nem kell ide kovács. (se handlé, se szódás, se képkereskedő). Majd az internettel fénysebességgel patkolunk. Nem rakétatudomány ez. Én egyszerű nő létemre számítógéppel horgolok. A gázos mainframe-mel javítja a vízvezetéket. A szakács meg internettel főz, rakott szpemet szpájverrel. A'la Javascript.
Eddig úgy volt, hogy minden gyerek tudta már nagycsoportban, hogy mi is akar lenni. Lakatos, asztalos, kőműves, esetleg igazgató, netán fospumpa. Aztán odament az iskolába és megtanulta. Élte utána boldogan gondtalan életét.
Na most minden más lesz, a régi gyakorlatot végkép eltöröljük. Elitország nem ragad bele a múlt középszerű mocsarába.
Mindent megtanulunk az isiben, amit kell. Gondolom digitális táblákról, mert a kréta az már full ciki. Tudunk magyarul, külföldiül és internetül. Amit ott nem szedünk fel, azt megtudjuk a magyar rémmesékből. Ha már értünk internetül, akkor irány a főblog, a desztillált igazságok soha ki nem apadó tárháza.
Addig elcsövezhetünk ott vidáman, amíg nem találnak fel valami nekünk tetsző szakmát, tanfolyammal, álláslehetőséggel zusammen. Akkor tanulunk, dolgozunk, értéket termelünk az országnak. És még a nagymamánk is büszke lesz ránk. Persze azt majd biztosan nem tudja megmondani, hogy mit is dolgozik az ő kisunokája, de attól még szerethetjük őt.
Csak azt tudnám, hogy van-e már elittanfolyam. Oda szívesen beiratkoznék én is.
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
21:33
0
megjegyzés
Címkék: modern képmesék, oktatás, patkószög, rémmesék
2008. január 14.
Ferenczy A. Szidónia
Arany János meets szánalmas.hu
Liberális haladó testvéreim, egyesüljetek! Változtassuk a változtathatatlant! Adjunk a konzervatívoknak. Digitalizálódás, cédé, empéhárom, dévédé. Lóháton, ha úgy kéred.
Ez itt - suttyókáim - elitland. Itt a purdé digitális tábláról tanul(?). Toldit meg a neten keresi.
És ha nincs ott, akkor az talán még alibi is lehet a begyepesedett magyartanárnál. Oda is lehet neki zizzenteni, hogy:
"fikidi-figyuzz, mama, legközelebb ne ilyen outdated stuffot toljál már, aminek még webkettő-enébled szájtja sincs. L8R."
Kicsit kultúrsokk-érzés kerít most hatalmába. Hogyan lehet az, hogy a karóba húzott tehén országában, ahol az aranybullás politikusok lóháton járnak az ország közepébe gyűlni, hirtelen egy technonemzedék nőtt ki a semmiből? Annyira új, annyira idegen, lehet hogy egyenest Roswellből hullajtotta őket ide az anti-ufó konspiráció, élén a cigarettázó emberrel.
Az ország egyik felén erőt vesz a szentkorona, a másinak meg magyarázni kell a kultúrát. Hogy is volt az régen? Kőbe vésték? Hú, vazze, nem volt elcédéjük? Nem értik szegény 21. századi arcok. Basszus, tényleg nem Király Linda írta a himnuszt?
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
23:12
18
megjegyzés
Címkék: haladás, kultúra, modern képmesék, rémmesék
2008. január 12.
Kovátsch Gamma Bertalan
Annak húzzák, aki fizet
A kurvaéletbe, megint nem volt nyitva a fodrász hajnali kettőkor! Már egyszer előfordult és beígértem, hogy kiblogolom őket, ha még egyszer előfordul.
Az összes rohadt fodrász egy mocskos kommunista csökevény és ezentúl Párkányba fogok járni hajat vágatni, mert ott hajnali kettőkor is nyitva vannak! Minden elit azonnal beszól a fodrászának és Szlovákiába jár hajat vágatni!
Majd most megtanulják a nyomorult hülyemagyar férgek, hogy velem nem lehet packázni!
Ja, hogy a flexibilis, rövidített munkaidő, ami oly divatos Nyugat-Európában?
Nézzétek, az más kérdés, azt a bullshitet az NFÜ-től és a MEH-től kaptam. Tobzódnak ott a komcsik. Tudjátok, annak húzom, aki fizet.
Ez a profizmus lényege. Ezt nem tudják a hülyemagyarok sose megtanulni.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
10:24
4
megjegyzés
Címkék: csökevény, hülyemagyar, kommunista, mocskos, modern képmesék
2008. január 11.
Kovátsch Gamma Bertalan
Valami még kapirgál a mélyben
Nincs minden elveszve, elit olvasóim. Ez a számból igazán hiteles, nemde? Annyit szidtam-hordtam a hülyemagyarokat, hogy mennyire nem értik a kapitalizmus farkastörvényeit, hogy itt még Kádár mosolyog kedvesen meg ilyenek. Igazam volt, mint mindig, de pislákol a remény is.
Még átlagos, elitbe nem tartozó magyarokban is ott pislákol a megértés szikrája a Versennyel kapcsolatban.
Hiába az elmúlt tizenhét évszázad agymosása. Hiába az egyetlen országos áruházlánc, az Áruellátó monopóliuma. Hiába az, hogy mindenki a főblogról tájékozódik csak. Hiába az, hogy mindenki az Egyetlen Tévécsatornát nézi és Közönséges Mosóporral mos. Hiába, hogy az Egyetlen Tévécsatornán versenyeztetés nélkül készülhetnek el ilyen filmek:
Mindettől a Verseny eszméje nem veszett ki. Ott a mélyben, a csatornákban egy kis, lázadó csoport nem adta még fel és napról napra többen lesznek. Most még csak titokban terjesztik eretnek eszméket hirdető szórólapjaikat, hogy az Áruellátó helyett versenyző áruházláncok is lehetnének, hogy a Közönséges Mosópor egyszerűen büdös és hogy az Egyetlen Tévécsatorna műsora kizárólag a pénzosztásról szól.
Egy napon elő fognak bújni a föld alól a Verseny vérveres zászlaját a magasba tartva és akkor megdőlhetnek még a megrendíthetetlennek tűnő bálványok is.
Például az, hogy mindenkinek ugyanolyan autót kell vennie.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
17:20
0
megjegyzés
Címkék: bálvány, egyetlen tévécsatorna, modern képmesék, verseny
2008. január 10.
Kovátsch Gamma Bertalan
Bónuszorbán II.
Csak annyit mondok a tegnapi meseadaggal kapcsolatban: a politikusok ígéreteire nem mindig van pénz!
Na persze nem minden politikus ígérget felelőtlenül. Csak az, amelyik mindig hazudik. Az autójával kapcsolatban is.
(UI: kösz a tippet)
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
12:41
6
megjegyzés
Címkék: modern képmesék, Orbán hazudik
2008. január 9.
Ferenczy A. Szidónia
GYF vs. GVH
Basszus, hát ez tűrhetetlen. Már a reklám sincs ingyen. Sőt, még hazudik is nekünk. A fogyasztónak, aki a létezésének a princípiuma.
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
23:35
5
megjegyzés
Címkék: hazugság, modern képmesék, politika, reklám, rémmesék
Kovátsch Gamma Bertalan
Fekete
Elitek, az adócsalóknak a börtönben a helyük.
Azért pontosítanék. Nem a szegény áldozatokra gondolok, akik megtévedtek és adómentesen veszik fel a jövedelmüket, nem. Azok az igazi bűnösök, akik adómentesen foglalkoztatják őket.
Fekete úr nem autózhat többé Feketeországban, csak Fehér úr.
Ilyen szegény áldozatok vagyunk mi is, megtévesztett újságírók. Nézzétek a képmesét és sajnáljatok minket.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
14:23
0
megjegyzés
Címkék: adó, áldozat, csalás, modern képmesék
2008. január 8.
Kovátsch Gamma Bertalan
Mese egy kiöregedett kurváról
Ezt a cikket először a főblogon akartam leközölni, de ott nem kellett. Így került a For a better Tirpákbokrétás (az egyetlen, az igazi) blogra.
Látod, kisfiam, ennyi a történet. Azt hitted, még emelkedik a pálya, aztán kiderült, hogy csak a fospumpára lehet rábukni szopóskurva módjára. Hol tartasz, 30 év körül? Azért szar érzés, hogy ennyi volt, hogy vége a Volvónak, a pezsgőfürdőnek, a reflektorfénynek miközben a várható életkor felénél se tartasz. Ha legalább néhány aranyérem a tarsolyban lenne, mint egy nyugdíjas olimpiai bajnoknak. De ez? Ez az életreszóló eredmény?
Így csinálja mindenki, mondhatod. Kurvaország ez, ahol mindenki kurválkodik, legalábbis mindenki hazudik. Magyarázzák is, hogy csak éppen kivillant, hogy csak derékig, hogy csak meggyőződésből. Higgyük el, legyünk nagyvonalúak.
Node nyolcvan részben? Törperészekben? Nyolcvan törperészben?
Hát bizony ez kurválkodás, parasztos egyenességgel megmondva.
Pedig olyan szépen indult. Szűzies magakelletés, kurvaőszinte szendeség, a média kedvence, beleértve a Playboyt. Annyira szerettek téged, kisfiam, hogy a szerény képességeidre senki sem kérdezett rá. Aztán eljött ám az igazság pillanata, amikor kiderült, hogy a váteszjelölt csak egy kurva.
Tudod, kisfiam, nincs baj egy szál se. Csak a felnövekvők ne tekintsenek rád úgy, mint egy példaképre, hanem csak úgy, mint ami vagy. Egy kiöregedő kurvára. Exhibit No. 1: aki kurválkodik, az ide ér a várható élettartam felét betöltve. Utána no pezsgőfürdő, no médiakedvenc, no playboy. Ez is egy pálya, fiúk, lányok, tanuljatok az esetből.
Egy kiöregedett médiakurva esetéből.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
16:40
4
megjegyzés
Címkék: kurva, modern képmesék, ország
2008. január 7.
Ferenczy A. Szidónia
A magyar pavilon
"tervezzünk tárgyakat - használd az agyadat"
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
13:16
4
megjegyzés
Címkék: gripen, M4, világkiállítás, völgyhíd
2008. január 5.
Prosztó M. Beléndek
Shitpickle
Tovább kell lépni. Ez az élet rendje. Mindig előre. Constant struggle. Vagy mondhatnónk, mi van az elitségen túl? Mi van akkor, ha az ember felismerte, hogy nincs ingyen ebéd? Csak a piac van, meg az, hogy nekem mindenhez jogom van? Hogy kibaszott nagybetűs ELIT vagyok, bazzeg?
Beszéljünk erről, mert aggasztó. Csinálunk a proliknak egy fogyasztói társadalmat. Egy fogyasztói társadalomnak is szar korrupt csődtömeget, hogy egész pontosak legyünk. Ahol azért güriznek, hogy elsősorban adózhassanak, a maradékból meg fogyaszthassanak (létfenntartsanak). Na, nem sokat, de azért a teszkós bevásárlókocsi megtelhet virslivel, meg nyolcvanforintos sörrel. Ahol mi, csak mi, elitek értjük a mechanizmusokat. Vagy irányítjuk. Market makers. A sok barom meg vegetáljon legalább egy olyan szinten, hogy tartsa a pofáját boldog tudatlanságban és megilletődött fegyelemben.
I'm going to be honest with you. I hate this place. This zoo. This prison. This reality, whatever you want to call it, I can't stand it any longer. It's the smell, if there is such a thing. I feel saturated by it. I can taste your stink and every time I do, I fear that I've somehow been infected by it.
De tudjátok mit? Innen hova? Ez az egyszerre szánalmas és egyszerre magasztos rendszer kielégít, minket, eliteket?
A fenébe is, engem nem.
Nekem nem jó ugyanaz a marha elé való szintetikus zaba, amit ezek falnak. Kurvára nem jó az alsó-középkategóriás egynégyes autó. Nem érdekel a horvátországi nyaralás, meg a hatvan négyzetméteres belvárosi luk.
Én minőséget akarok, bazzeg.
Kiváltságokat.
Egy társadalom becsülje meg az elitjét.
Ében borítást akarok a műszerfalra. Környezetbarát hybrid drive Lexust a márványkő felhajtós garázsba. Nubuk bőr vezetőkesztyűt. Bio termesztésű kecskesajtot tölgyfahordóban érlelt testes vörösborral, rozmaringszállal tálalva. A Dunakanyart az erkélyem alá. Selyeminget arany mandzsettagombbal. Mulatt nők combján sodort szivart.
Mer' már untat ez a sok hülye...
Shitpickle...
Bejegyezte:
Prosztó M. Beléndek
dátum:
17:41
8
megjegyzés
Címkék: baromarcú, elit, kaki, mélymagyar picsa, shitpickle
Ferenczy A. Szidónia
Burzsoá nyugdíjasok
"Titkosított bankszámlámról
Bejegyezte:
Ferenczy A. Szidónia
dátum:
00:56
4
megjegyzés
Címkék: modern képmesék
2008. január 4.
Kovátsch Gamma Bertalan
Megváltás helyett
Kurvára elegem van a pampogásból! Belépnek a prolik a Mester blogjára és azzal jönnek, hogy a Modern Képmesék egy fos. Mi a faszom kellene már, South Park? Lehetne South Park is, de azok ott Amerikában 20 percet kaptak egy Tanulságra, ez meg itt egy szegény ország, ide csak 2 perc jutott. Ezen felül kukacoskodott a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, így bizonyos poénokat ki kellett húzni. Volt a bolognai részben egy cigány bölcsész, akinek a képzésére felesleges költeni, na azt kihúzták.
Ilyen, Mesteren kívülálló okok miatt van az, hogy a filmecskék nem olyan ütősek, mint lehetnének. Nem a Mesteren múlott, ő tökéleteset alkotott volna, ha a körülmények engedték volna.
Sajnos nem engedték. Másodlagos tökéletességű lett. Ez van tehát, ezt kell rágcsáljátok. Nagyon ideje volt már megmondani a közélet iránt érdeklődő, 14-50 éves korosztálynak, hogy szemetelni nem szabad és a szemetet díj ellenében viszik el.
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
00:31
4
megjegyzés
Címkék: modern képmesék, szemétdomb
2008. január 2.
Kovátsch Gamma Bertalan
Modern képmesék - páneurópai piknik
Nem mehetnek a dolgok úgy ebben a hülyeországban, mint eddig. Egy Mesterre várunk, vár az egész ország, aki végre megmutatja az igaz utat. Mi itt az elitben tudjuk, ki az a Mester, de a prolik, akarom mondani a mezei állampolgárok nem tudták.
Eddig.
Eddig a prolik összevissza hittek mindent, mondjuk hogy 60 évesen nyugdíjba mehetnek és hogy ha Magyarország rendelkezik gázmezőkkel, akkor nem kell, hogy a cserearány begyűrűzzön. Ideje már, hogy a Mester hangja megércesedjen a modern technika segítségével és az elmohásodott magyar fülekbe beleordítsa: fizetni fogtok! Pontosabban, hogy a Miniszterelnöki Hivatal mondanivalója megrágva legyen a Mester által és mohába ordítva a köztelevízió által.
Ez nem vicc, elitek, ezen múlik az Ország Sorsa. Nézzétek és remegjetek! Azt tudtátok, hogy a bolognai megállapodás kell ahhoz, hogy külföldre mehessen egy diplomás dolgozni?
Bejegyezte:
Kovátsch Gamma Bertalan
dátum:
21:31
6
megjegyzés
Címkék: bolognai, modern képmesék