Rengeteget köszönhetünk a Manhattan Projectnek. Einstein és a többiek fölöslegesen vívódtak lelkiismeretükkel (mentek volna buzulni a templomba, ahova a lélek való), egyértelműen jót tettek a világnak. Azon túl ugyanis, hogy lezártak egy világháborút, valami fontosat is csináltak: megalkották az erő és az egyensúly egyetlen hiteles mércéjét. A sok elemző meg diplomata hülyegyerek elmehet a sunyiba: akinél van atom, az erős, akinél nincs, az gyenge. Ez az igazság, olyan egyszerű, mint a pofon, és ugyanolyan szívesen is osztom.
Az atombomba a leguniverzálisabb eszköz a világon: látásjavító, izomnövelő és hajdúsító egyben. Vézna, szemüveges figurákból csinál varázsütésre Schwarzeneggert. Nézzük csak meg bármelyik országot, előtte és utána. Esküszöm, olyan jó ez a cucc, hogy ha a tévéshopban árulják, én is megveszem. Engem meggyőzött. Ha ma telefonálok, talán az ajándék vegyifegyvert is megcsípem.
Szeretnénk ám mi, egyszerű európaiak is olyan békés, kiegyensúlyozott, konfliktusoktól mentes és erős népség lenni, mint az USA, Oroszország, Kína vagy Pakisztán. Vagy legalábbis tarthatnánk már ott, mint Irán vagy Észak-Korea. Nyugodtabban alhatnánk. Látnánk már a fényt az alagút végén. Vagy a villanást legalábbis.
Ez az ostoba, túlszabályozott EU viszont nem teszi világossá, hogy mikortól számít ő hivatalosan atomhatalomnak. Egy tag legyen Erős? Vagy a tagok többsége? Vagy mindenki? Sehol nincs ez megnyugtatóan lezsírozva, és nekem hiányoznak a szabályok. Mintha úgy sakkoznánk, hogy az nyer, aki a nagyobbat tudja baszni a fatáblával a másik fejére. Mondjuk én szoktam úgy. Na jó, akkor hogy magyarázzam, hogy meg is értsd? Mintha hekker ellen nyomnád a Civilizationt.
Szerintem az a biztos, ha teszünk legalább egy töltetet minden tagállamba, a baltiaktól Bulgáriáig, sosem lehet tudni. Osszuk szét és uralkodjunk. Mert NATO-tagság ide, EU-tagság oda, most mi akadályoz meg egy szélsőséges fanatikust, hogy egy utasszállító géppel beszálljon a kiskunlacházi víztoronyba? Inkább gyűjtsünk be egy adag cuccost a pincébe, írjuk ki a hamarosan kiépülő schengeni határra, hogy „essé’ hanyatt, hö, mer’ atomhatalomba érkeztél”, és jó izomtibor módjára lessük a hatást. Nem fog elmaradni.
2007. március 26.
tirpak-admin
Hallgatag Drugics: Atomot, nekik?
Bejegyezte: tirpak-admin dátum: 12:42
Címkék: CSAEV, erő, hatalom, igazam van
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése