tirpak-admin Hot&Tóta A. Lajos: Az fűzfapoétaságomrul való fabula

Költő vagyok, verselek.
Életművész mekkelek.
Ezen kívül alkotó.
Nézd csak, nyájas olvasó!

Egyszer voltam, hol nem voltam, voltam egyszer én.
Mindig volt sok véleményem, nem voltam szerény.
Macinak is előírtam, mikor hova szarjon:
Most is megmondom a köznek, hol és hogy akarjon.

Akarjon a blogban,
Akarjon a logban,
Akarjon ha a karom,
Mutatja, hogy akarom.

Vebkettőnek nincs értelme,
Szimfónia lanttal,
Agymosottak hallgatják,
Együtt szívják Kanttal.

Ez a Kant most nem az a cunt
De még csak nem is az account --
Ha nem tetszel, pofánbasz
Jobbom helyett indapass.

Frei és Sváby egykutyákok,
Mindenkin folyton átlátok,
Megmondó a mesterségem,
Tudom ezt már réges-régen

Mindent látni gyakran átok,
Nem érthetitek, tirpákok.
Maradjatok is csak ottan,
Bokrétásban, agyhalottan.

Egy kérdést kell megfelelnem,
Életművem megfejelnem:
(Gondolataim is nagyok)
Perpetuum mobil-e vagyok?

Addig is, míg gondolkodom,
Kérődzetek a blogomon
Olvassátok, amit tojtam:
Egyszer voltam, hol nem voltam.