tirpak-admin Hallgatag Drugics: Szarjunk a házunk elé!

Amatőr újságíróként, amikor már kezd valami kis tétje is lenni annak, amit leírunk (vagy legalábbis azt hisszük), az első, amit az ember fejébe ver a főszerkesztő, az az, hogy nem szarunk a házunk elé. Igen lírai és kifejező kép ez egy zsurnalisztától a munkája végtermékét illetően, de ne vonja el figyelmünket a mondanivalóról sem. Azaz szép dolog a szabad véleménynyilvánítás, meg az írói szabadság és függetlenség (sőt, hasznos, ha ezekről a fogalmakról minél többet elsajátítunk különböző képzéseken és vitanapokon, áfás számla ellenében), de azért húzzuk meg a határt valahol. Mondjuk ott, hogy nem bántjuk, bíráljuk vele olvasóinkat, valamint derék kiadónk munkatársait és hirdetőit. Ne ártsunk magunknak, holmi szuicid idióta módjára. Ne kockáztassunk, mert abból még baja lesz valakinek.

Azért éltem a megtisztelő lehetőséggel, hogy véleményformáló kinyilatkoztatásaimat az információs szupersztráda aszfaltjára pottyantsam, mert így igazi ciberhobó módjára, házzal nem rendelkezvén, oda szarhatok, ahová épp jólesik. Proszit!