2007. március 24.

tirpak-admin
Kovátsch Gamma Bertalan: Az új fiú

Kedves olvasóink, a Tirpákblog megújult arculatának megfelelően engedjék meg, hogy bemutassam az Élet és Irodalom tárgyilagosságáról és elfogulatlanságáról híres megmondóemberét, aki legalább annyi félelmet lop ellenségeinek szívébe, mint a FosBlog örökös Mestere. Zoltán elfogadta szokatlan kívánságunkat és egy sportközvetítéssel formálja kedves olvasóink véleményét. Fogadják nagy-nagy szeretettel!

Üdvözlöm Önöket, hölgyeim és uraim, a Köztársaság Stadion lelátóján, ahol az örökrangadó újabb érdekes fordulatait élvezhetjük. Élvezhetjük, mondom, mert a Mi Csapatunk biztosan uralja a pályát, egy-két kisebb megingástól eltekintve. A Mások Csapata láthatóan nem volt képes feldolgozni a tavalyi forduló vereségét és változatlan hevességgel támad. Miért, senki sem érti, de ez a kérdés nem is a racionalitás birodalmába tartozik, ha értik, mire gondolok.

Vajon a Mi Csapatunk magabiztos fölényét tudja-e befolyásolni az új fiú, aki a Köztársasági Elnök posztján játszik? Izgalmas kérdés! Reméljük, nem, a Köztársasági Elnök posztját nem arra találták ki, hogy a Mi Csapatunkat megzavarja. A korábbi Elnök próbálkozott néhány csúnya belemenéssel, mi tagadás, rugdosódott és verekedett, persze kizárólag a Mások Csapatának érdekében, de szerencsére a tárgyilagosságnak ez a megcsúfolója már a múlté. Lássuk, mit tud az új fiú!

A Mások Csapata indít támadást, félelmetes csatársoruk viszi a labdát, már majdnem az utcán vannak, amikor hopp, az Elnök elveszi a labdát tőlük és egy nagy íveléssel bevágja a Mások Csapata hálójába! Micsoda gól, istenem, micsoda gól! A Mások Csapatának vezénylőtábornoka döbbent arccal áll, hát már ezért az arcért megérte eljönni! Elnök úr, nagyszerű volt, a Mi Csapatunk tombol, kórusban skandálja, hogy sem-le-ges-ség, sem-le-ges-ség, én is skandálom, teljes az örömünnep! Haha, óriásit tévedett a Mások Csapata, ha azt hitte, hogy az Elnök velük játszik. Nem, az Elnök Tárgyilagos és Semleges, tisztán látszik, akármit is hitt a Mások Csapata. Újabb malőr, mondhatni malheur ez a vezénylőtábornoknak, ideje lenne leváltani, jegyzem meg Tárgyilagosan. 1-0, hajrá, Elnök úr!

Most a Mi Csapatunk indít támadást, de micsoda támadást! Hiába, talán sose volt ennyi és ilyen nagyszerű sportember a Mi Csapatunkban, hogy passzolgatnak, mint egy álom! De nézzék már, hát az Elnök közbenyúl és elveszi a labdát! Őrület, mit csinál ez? Ne a Mi Csapatunk hálójába rúgd, te kocafocista! Megáll az eszem, ez nem látja, merre kell játszania? Valami morális válságot emleget, hát ez tényleg megbolondult! Mi köze a morális válságnak a focihoz? Na most ugye egyetérthetünk abban, hogy az örökrangadó célja, hogy a Mi Csapatunk újra győzzön. Elnök úr, Elnök úr, hát nem látja a helyes irányt? A Mi Csapatunknak kell győznie, ez a helyes irány, ehhez semmiféle morális válságnak nincs köze. 1-1, és mélységes elkeseredettség. Hát bizony az új fiú is csalódást okozott, semlegességben és tárgyilagosságban felzárkózva rossz emlékezetű elődje mellé. Búúúúú, Elnök!

Lejárt az időnk, közvetítésünket most megszakítjuk, de az örökrangadó folytatódik. Bíztató kezdet után csalódás érte a Mi Táborunkat, csak az idő mondja meg, hogy az Elnök helyre tudja-e állítani a semlegességén esett csorbát.

Hogy sikerül-e neki, arról továbbra is a tőlem megszokott Semlegességgel és Tárgyilagossággal fogok beszámolni. Valaki legyen itt Semleges és Tárgyilagos, ha már az Elnök nem mindig az.

Kattintson, ha többet akar tudni.

Nincsenek megjegyzések: